Elhangzó szöveg: Az építőipar komoly gondokkal küszködik. A kevesebb állami lakásépítés és az elavult termelési szerkezet nehéz helyzetbe sodort sok vállalatot. Az egykor Kiváló Vállalat, a szegedi DÉLÉP kasszájából például az utóbbi években több mint egymilliárd forint folyt ki. [Körtvélyessi Péter vezérigazgató]: "Ez elsősorban nem a vállalat dolgozóinak hibája, a vállalat vezetése nem tudta követni a környezet igényeinek változását. Amit mi az előző évben feladatul magunk elé kitűztünk, hogy a mintegy egymilliárd ötvenmilliós pénzügyi hiányt rendezzük, és a vállalat pénzügyi helyzetét stabilizáljuk, ez sikerült. Kínálati piac van az építőipariparban ma már Magyarországon, teljesen más piaci politikát igényel, mint a korábbi időszakban. A vállalatnak ahhoz, hogy talpra álljon, sok mindent értékesítenie kellett, ezért el kellett adnunk az irodaházunkat, munkásszállónkat, a békéscsabai leányvállalatunkat, ami vagy veszteségforrás volt, vagy pedig szükségtelen volt a vállalat termeléséhez. Ami maradt, az egy egészségesebb belső vállalati eszközszerkezetet eredményezett, azonban ennek a hasznosítása terén még rengeteg mindent tenni kell a vállalatnál. Azt világosan kell látni, hogy Magyarországon egy ilyen vállalatot, mint a DÉLÉP át kellett szabni azért, mert a teljesítménye elmaradt az általános társadalmi elvárásoktól, ezzel az állam nem károsult. Normális gazdasági folyamatról van szó, amikor a gyengébben működő vállalatnak változtatnia kell, a tőkéjét mozgatni kell ahhoz, rákényszerül ennek a mozgatására, hogy eredményesen tudja a maradékot működtetni. Az, hogy az építőipar-igény hullámzik, ez egy természetes dolog a világon. Mindenütt hullámzik. Hogy ne sorvadjanak el az építőipari szervezetek, ahhoz az kell, hogy a hullámvölgyben a tőkét építőiparon kívül, de az építőipar kezében kell működtetni, ez egy nagyon lényeges dolog." [Szentgyörgyi Pál, a Budapest Bank szegedi igazgatója]: "Finanszírozásunk, hitelezésünk alapjaként a vállalattól egy olyan programot kértünk, amelyben garanciákkal biztosítja azt, hogy rendezni tudja több mint egymilliárd forint összegű veszteségét és alaphiányát, valamint ezzel párhuzamosan létrehozza a jövedelmező termelésnek a feltételeit. Úgy gondolom, hogy az elmúlt egy évben sikerült a vállalatot olyan irányba terelni, amelyben ezeket a feladatokat megoldotta, és igazolta az előlegezett bizalmat." [Sebők Papp Imre brigádvezető]: "Hát én biztos vagyok benne, hogy most már ez a vállalat talpra fog állni, és azon is vagyunk, hogy talpra álljon. Az új vezérigazgató belépésével, az új vezetőségekkel, ha lényegesen más utakon járunk, van munka, egész évre Ie van kötve a munka." Lakást nem csak a nagyvállalatok építenek. A magánerős építkezések szaporodásával az idén eddig soha nem tapasztalt anyagszűkösség jelentkezett. Az ipar vezetői nem értik a hiány okát, hisz a tavalyi felvásárlási láz után mindenki azt várta, hogy csökken a kereslet az építőanyagok iránt. [Bodó Imre vezérigazgató-helyettes]: "Minden előzetes becslésünk ellenére a kereslet nem esett vissza. Ez év május 20-áig 92 millióval több téglát termeltünk, mint az előző év azonos időszakába, amelyik több, mint kettőezer ház falazóanyagát biztosítja." Tény, hogy az idén megnövekedett az építési kedv, de annyival több ház nem épült, amennyivel több téglát és cserepet dobott piacra az ipar. Piacra? De hiszen a TÜZÉP telepeken üres tárolók, üres udvarok fogadják a vásárlót. Ha pedig mégis akad valami, annak minősége ilyen. De hát hová lett az építőanyag? [Bodó Imre]: "A téglát és a cserepet az én véleményem szerint az országban járva a üres épittési telkeken meg lehet találni, mert többen arra gondolnak, hogy a későbbiek során áremelkedés lesz, jobban járnak, ha miné’ előbb megveszik." A téglagyárak kapujában megjelentek a settenkedő lánckereskedők is és megy a tégla vándorútra, egyik kézről a másikra. És mire odaér az építkezésre, az adófizetők pénzéből támogatott ára az egekbe szökken. A zöldségmaffia után megjelent a téglamaffia is. Egyelőre ők az erősebbek. Jó lenne már kifőzni valamit ellenük.

Kivonatos leírás: