Inzertszöveg:
Hogyan adóznak a nyugatnémetek? (Munkatársak: Gorbói Tamás, Kiss I. György, Kiss Gabriella, Borsodi Ervin, Kátai Róbert, Ivánfi Béla)
Elhangzó szöveg:
Sorozatunk újabb helyszíne az NSZK. S minthogy adózni itt sem szeret senki, a polgárok sűrűn keresik fel az adótanácsadókat. Ezek egyike Klaus Schmidt úr. [Klaus Schmidt, magyar szinkron]: "Az NSZK-ban a családi adózás, a Grundgesetz, a tulajdonképpeni alkotmány elvei alapján történik. Egy család valamennyi tagjának jövedelmét egy kalap alá vesszük, ha úgy tetszik: egy kosárba tesszük. Ezt a jövedelmet felezzük, és az így kapott összeget adóztatjuk meg. Nálunk a progresszivitás így működik. Meghatározó az un. teljesítményelv, vagyis aki képes sokat adózni, azt keményen meg is adóztatják. Lássunk egy gyakorlati példát! Egy nőtlen dolgozó, aki mondjuk évi 48.000.- márkát keres, az kereken 12.500.- márka jövedelemadót köteles fizetni. Ugyanez a munkás, amennyiben házas ember, csupán 8.700.-márkat adózik, vagyis nem egészen 18%-ot, 26 helyett. Tökéletesen mindegy, hogy az illető magánvállalkozó, hivatalnok, ügynök, vagy nyugdíjas, mindez teljesen közömbös. Az elv minden adóköteles polgárra érvényes. Az adófizetőnek semmilyen befolyása nincs, és nem is lehet arra, hogy az állam mit kezd az adóval, nem határozhatja meg az adóztatás célját sem. Könnyen lehet, hogy az összeget a szociális ellátás javítására fordítják, vagy éppen katonai célra használják fel. E tekintetben tehát az adófizetőnek nincs befolyása a folyamatokra, nincs ellenőrzési lehetősége. Végsősoron tehát a Bundestag törvényhozói saját belátásuk szerint döntenek, mind az adó összegét, mind esetleges módosítását tekintve. A honatyák tehát határoztak, az állampolgár végső soron, az adó vonatkozásában magára marad. Az egyetlen, amire módja van, hogy a közvetlen, saját adóztatásának mértékét, vagy adóalapját kifogásolja. Fordulhat a pénzügyi hatóságokhoz, az adóhivatalhoz, végső esetben az alkotmánybírósághoz, annak megállapítására, hogy az alkalmazott adóelvek valóban vonatkoznak-e rá, vagy sem. Mint adóügyi szakember örömmel állapíthatom meg, hogy az adó és pénzügyi hatóságok minden vitás esetben igen rugalmasan járnak el, és korrigálják az esetleges tévedéseket. Erre, mint állampolgár is nagyon büszke vagyok, mert ez azt is jelzi, hogy országunkban a hatóság és annak eljárása rendkívül rugalmas, korrekt és jogszerű." A kormánynak minden pfennig kell, és nem hagyja, hogy bohócnak nézzék. Még akkor nem, ha a polgárok sűrűn forgatják az "1000 legális adótrükk" című könyvet. [Klaus Schmidt, magyar szinkron]: "Az államnak nemhogy ezer, de több tízezer legális trükkje van arra, hogy érvényesítse akaratát. A pénzügyi és adóhatóságok valamennyi komoly, nehéz fajsúlyú ügyben elérik céljukat, és az állampolgár zsebéből minden bizonnyal kihúzzák az esedékes adóhátralékot." Mert mindenki szívesebben teszi pénzét a bankba, vagy fekteti vállalkozásba, mintsem a költségvetésnek fizesse be. Ám a kötelezettség alól kibújni igen nehéz, sőt, szinte lehetetlen, mert az állam szigorúan jár el az adócsalókkal szemben. [Klaus Schmidt, magyar szinkron]: "Komoly ügyben fellép a nyomozóhatóság is, különleges jogkörrel, például lefoglalhatnak javakat, szabályszerű rendőri eljárást folytatnak, amely automatikusan büntetőeljárást von maga után. Mindezen eljárások alapja azonban a törvényesség. Csak e feltétel betartása mellett élhet az állam az olykor bizony nem túl finom eszközökkel." Ha már megszokták, az emberek nem örülnek az adó megváltoztatásának. Legutóbb például Stolltenberg pénzügyminiszter adóindítványának hatására, egy hét alatt több százan léptek ki a kormánykoalíció legnagyobb pártjából, a CDU-ból.
Kivonatos leírás:
Kapcsolódó témák:
-
Szakmai címkék:
-
Kapcsolódó helyek:
-
Személyek:
-
Nyelv:magyar
Kiadó:Budapest Filmstúdió
Azonosító:MFH_1988_36-01