Elhangzó szöveg: Szentendre hét temploma közül az egyik Mihály és Gábriel arkangyal nevét viseli. Az ortodox egyházak mileneumot (sic!) ünnepelnek az idén, és erről a Duna-parti kisvárosban is megemlékeznek. A harangszó a város szerb ortodox közösségét szólítja istentiszteletre. Vallásuk magyarországi szerepéről előbb Vujicsics Stoján gyűjteményigazgatót, majd Gálics Voiszláv esperest halljuk. "Újabban az utóbbi esztendőkben nagyon sok szó esik az egyházak nemzetiség-fenntartó szerepéről. Ez áll a magyarországi ortodox egyházakra is, elsősorban a szerbre és a románra, amelynek szerepe a magyar földön élő szerb, román és egyáltalán ortodox vallású nemzetiség számára, sorsdöntő volt." "Az egyházunk az egyetlen olyan kapocs, amely összehozza ezeket az embereket és így legalább kolostori búcsúkon, vagy templombúcsúkon és más ilyen alkalmakkor találkoznak, és szerb nyelven beszélgetnek egymással, szerb liturgiát hallgatnak és még szerb zenét is ezután." "Az ortodoxia egyetemességet jelent, így az egyetemesség mellett az ortodox egyházak nagy figyelmet szentelnek az egyes nemzetek nemzeti sajátosságainak is. Mi szerbek Magyarországon a legkisebb nemzetiség vagyunk. Nagyon látható nyomaink itt a középkorig nyúlnak vissza, hiszen Zsigmond királynak, Mátyás királynak szerb uralkodó szövetségesei voltak. Úgy hiszem, hogy ma Magyarországon mintegy tízezernyi szerb él, azt is lehetne mondani, hogy évszázadokon át a szerbek nemzeti identitásukat elsősorban egyházuknak köszönhetik. A történelem úgy hozta, hogy itt magyar földön az áttelepült szerbek bekapcsolódhattak az idők folyamán az európai kulturális, művészeti, szellemi folyamatokba, míg a Balkánon maradt testvéreink még utána is több évszázadon át, szinte a múlt század alkonyáig török rabságban maradtak." "Az egyháznak ma rendkívül jelentős szerepe van a magyarországi szerb művészeti és kulturális kincsek védelmében. Ezt a szerepet az egyház szívesen vállalja és épp most ezekben az esztendőkben alakítjuk ki állandó szerb ortodox egyházművészeti és tudományos gyűjteményünket, ezért is az állami és a magyarországi Szerb Ortodox Egyház 1979-ben egy megállapodást kötött a magyarországi szerb műkincsek, könyvtári állományok, levéltári állományok védelméről. A mi őseink hagyatékának tekintjük ezt, de nyilván ezek a művészeti, kulturális értékek az ország művészetéhez, kulturális kincseihez is tartoznak, és egyben a nagy európai keretbe is beillenek."

Kivonatos leírás: