Elhangzó szöveg: Szárnyalások és zuhanások. A történelmi példa mellé szinte kínálja magát a magyar repülés históriája is. Nézzék meg erről készült összeállításunka! Az amerikai Wright fivétek és Blériot sikerei hazánk fiai kísérletező kedvét is felkeltették. Ott volt a filmkamera is Rákosmezőn, a nem épp veszélytelen felszállási kísérletnél. Az aviatikát ettől fogva a hadiipar fejlesztette és forradalmasította. A képen Petróczy István százados, a monarchia első pilótaiskolájának parancsnoka. Az I. világháború éveiben hat motor- és repülőgépgyár működött Magyarországon. Így aztán a szerb, orosz és olasz frontokon is fontos szerephez jutottak a repülők. Végeztek felderítő, tüzérség-irányitó és futárfeladatokat, később már bombákat is szórtak az ellenség állásaira. Az Adriai-tenger partvidékét is ők vigyázták. Egyik felderítő útjukra a filmkamera is elkísérte az olasz arcvonal fölé a hidroplános katonákat. A háború végére mind több légiharcot vívtak a vadászgépek. A legeredményesebb magyar pilóta Kiss József tiszthelyettes volt, aki az olasz harctéren tizenkilenc légigyőzelmet aratott. 1919 nyarán a Tanácsköztársaságra támadó cseh és román intervenciósokkal szemben a vöröscsillagos magyar repülők voltak a hazai légtér őrzői. Stromfeld Aurél, a Vörös Hadsereg vezérkari főnöke több ízben szemlélte meg a tábori repülőtereket. A korszak kiemelkedő repülő teljesítménye volt Dobos István pilóta és Szamuely Tibor népbiztos emlékezetes útja. 1919 májusában, hózivatarban a frontok és a Kárpátok fölött repültek el Kijevig. Moszkvában találkozott Szamuely Leninnel, megteremtve a személyes kapcsolatot a két tanácshatalom között. Horthy darutollasainak hatalomátvétele után a tiltó rendelkezéseket kijátszva, titkos repülések kezdődtek, amelyek a sport leple alatt sikeres rekordokat is hoztak. A műegyetemi sportrepülők Róma gépével, Lampich Árpád három világrekorddal és ötezer kilométeres hosszútávú repülésével tűnt ki. Magyar Sándor és Endresz György 1931 júliusában Amerikából, leszállás nélkül, új távolsági rekorddal, huszonhat óra alatt repültek Magyarországra. Egy évvel később Bisits Tibor és Bánhidi Antal a Földközi-tenger körüli tizenkétezer kilométeres repülése keltett feltűnést. A 30-as évek végén Magyarország újra fegyverkezni kezdett, ami felélénkítette a katonai repülést. A légierő önálló fegyvernem lett és fejlesztésben az első helyre került. A II. világháborúba 1941. június 28-án belépő honi légierő mégis gyenge volt. A német Junkers, Heinkel és Messerschmidt típusok mellett elavult Sólyom gépekkel szálltak harcba. Amit a visszavonuláskor a hátvédszerep jelentett, azt szánta nekik a levegőben is a német Luftwaffe. Ezért is volt oly magas a magyar veszteségek száma. A keleti fronton következett be az itt főhadnagyként szolgáló Horthy István kormányzóhelyettes repülőbalesete és halála, amelyet mindmáig titokzatosság Ieng körül. Az augusztus 20-i István-napi italozásától kezdve a motor elrontásáig terjed a szóbeszédek és legendák sora. 1944 tavaszától rendszeresek lettek a súlyos angolszász légitámadások. Budapestre és a vidéki városokra sűrűn terítettek sok ezer tonnás bombaszőnyeget. Súlyos károk keletkeztek az üzemekben, a vasúti közlekedésben, s a sűrűn lakott házsorokban. Az úgynevezett szövetségi hűség értelmezése végül is számos magyar repülős értelmetlen pusztulását is okozta. Az előnyomuló szovjet hadsereg szorításában 1945 tavaszáig Ausztriáig települtek a szétszórt repülőcsapatok, a visszavonuló németeket kísérve. Ismét az utóvéd szerep! Öt nappal a fegyverletétel előtt tűzben hamvadtak el a megmaradt harci gépek.

Kivonatos leírás: