Elhangzó szöveg: 1989 egyik legizgalmasabb kérdése: milyen elvekre épüljön az új Alkotmány. Erről vitatkoztak az MSZMP, a szabad demokraták, a szociáldemokraták és a Kisgazda Párt szakértői a Jurta Színházban. S noha a tét igen nagy, hazánk demokratikus átalakulása, a szócsata mégis oldott és szellemes volt. Nézzük az egyik vitatéma történelmi hátterét. Milyen legyen az új állami címer? A népszuverenitás fontos jelképe. Múlt nyáron neves tudósok javasolták az Elnöki Tanácsnak hivatalos országjelvényünk megváltoztatását. Arra hivatkoztak, hogy önálló államiságunk demokratikus hagyományainak kifejezésére a Kossuth-címernél jobb szimbólumot aligha találhatnánk. A kérdésről azóta társadalmi vita folyik. Többen megkérdőjelezték hajdani címerünk korszerüségét. Mások diplomáciai bonyodalmaktól tartanak a szomszéd államok némelyikével. Indokolt hát közelebbről is megismerkedni ősi jelvényünkkel. Történelmi címerünk alapmotívumai nyolc évszázada jelentek meg. Legkorábban a kereszt. Meglepő, de már akkor sem vallási jelképként szerepelt, hanem az önálló magyar államiságot szimbolizálta. A sávos címerpajzs a XIII. században bukkan fel. Ezüst szalagjait nagy folyóinkkal, a Dunával, a Tiszával, a Drávával és a Szávával próbálták azonosítani. A kutatók szerint azonban ez legenda. Mint ahogy a kereszt talapzata sem jelképezte soha a Tátra, a Mátra és a Fátra hegycsúcsait. A XIV. századra alakult hagyományos országcímerünk és akkoriban került a pajzs tetejére a korona is. 1848-ban az Osztrák Monarchia tagadásaként állították vissza régi jogaiba a magyar címert. Egy évre rá, a Habsburgok trónfosztása után a címer korona nélküli formáját választotta állami jelvényének az Országgyűlés. Ezt nevezik máig is Kossuth-címernek. A szabadságharc leverése után került vissza rá a korona. A szabadságharc eszmei örököseként megint csak a Kossuth-címert választotta az őszirózsás forradalomban született Magyar Népköztársaság 1918-ban. Hagyományainkhoz és forradalmaink örökségéhez híven a II. világháború után létrejött Magyar Köztársaság is a Kossuth-címer használatát rendelte el. 1949 az elfordulás éve újabb változást hozott. A személyi diktatúráját megszilárdító Rákosi Mátyás nem találta elég kifejezőnek címerünket, s szovjet mintára, új hivatalos jelvényt rajzoltatott. 1956-57-ben egy darabig ismét a Kossuth-címert használták. Végül az 1957-es alkotmánymódosítás hozta létre a ma is használatos jelvényt. Napjainkban az alkotmányozó munka keretében minisztériumi albizottság vizsgálja hivatalos jelképeink kérdését. Csupán érdekességként jegyezzük meg: az állami címer módosítása milliárdos terheket ró majd a költségvetésre. A címer ugyanis ott van minden hivatalos okmányon, pecséten, bankjegyeinken és még ezernyi más helyen. De talán nem tévedünk, ha leszögezzük: nemzeti jelképünk ügyéből nem szabad pénzkérdést csinálni.

Kivonatos leírás: