Elhangzó szöveg: Róma, az örök város. A világ művészetének szabadtéri múzeuma mindig is többet jelentett, mint egyszerű város. Sosem csak a rómaiaké és az olaszoké volt. Róma a világ városa. Közel háromezer éves történelme során a gazdagság, a pusztulás és az újjászületés hullámai csaptak át a Tevere övezte hét dombon. Légiók dübörgését hallhatjuk a romok között, császárok hatalmáról árulkodnak az ég felé mutató oszlopok. A birodalom pusztulása után elnéptelenedtek az egykor hatalma miatt irigyelt másfélmilliós város utcái. Ám a reneszánsz ide is elhozta az újjászületést. Az itáliai államok és királyságok hatalmi és művészeti rivalizálásából Róma sem maradhatott ki. Az örök város ismét első akart lenni. És az is lett. A hatalma teljében tündöklő Róma Krisztus földi helytartójának székhelyeként a zarándokok szent városa lett. Az ókori hatalom emlékei, a vallásos kegyhelyek és a művészetek példátlan értékei milliószám csábítják ide messze földről a látogatókat. 1870 után újra változott a város élete. Az egyesült Itália, az Olasz Királyság Rómát ismét birodalmi fővárossá akarta éleszteni. Monumentális építkezések indultak el, mint a Victor Emmanuel emlékmű, mellyel az antik Róma építészetét próbálták túlszárnyalni. Az Itáliát jellemző politikai viharok és változások az örök várost kevéssé érintették. Az állandóságot a katolikus egyház fővárosa, a Vatikán jelentette. A Tevere partján fekvő miniállam az egyházi művészet központja is. Utcáin érezhetjük a katolicizmus hatalmát, a vallás évezredes erejét. A Szent Péter bazilika monumentális épülete pedig nem csupán a város felett magasodik. Több mint egyszerű templom, mint az Isten háza. Rómának, a Vatikánnak, az egyháznak örök szimbóluma.

Kivonatos leírás: