Elhangzó szöveg: A szombathelyi székesegyház a legfiatalabb magyar egyházmegye, a Szombathelyi Püspökség főtemploma. A város 1777-ben Mária Terézia jóvoltából lett püspöki székhely. Első főpásztora Szily János volt. A Püspöki Palota építésénél kora több kiváló festőjét alkalmazta, köztük Dorfmeister István. A földszinti terem freskóin Dorfmeister stilizált romkörnyezetbe helyezve ábrázolta azokat az értékes római köveket, amelyek a palota építésekor előkerültek. A leleteket egyébként Szily püspök szakszerű tisztítás után azonnal nyilvános kiállításon mutatta be. Így nyílt meg hazánk első archeológiai múzeuma. Ma a kövek, szellemes kiállítói ötlettel a restaurált Dorfmeister-freskókon lévő ábrázolásuk mellé helyezve láthatók. Bár a püspökség kései alapítású, az egyházmegye területén több értékes Árpád-kori templomot találunk. A veleméri templom az 1200-as évek végén épült. Freskóit 1377-ben festette egy magát Aquila Jánosnak nevező mester. A szentélyben lévő, magyaros bajusszal megfestett önarcképe az egyik első ilyen alkotás Európában. A dombtetőre emelt őriszentpéteri templom 1230 körül épült román stílusban. Elhelyezése arra az erődszerepre utal, amelyet ebben az időben a templomok vallási feladataik mellett még elláttak. A csempeszkopácsi templom is erődített volt, mint vele egykorú társai általában. Déli oldalának dísze dekoratív kidolgozású kapuzata. Felül Isten báránya, latinul Agnus Dei, szimbolizálja a Megváltót. A jáki templom a nagy középkori nemzetségi templomok egyike. Isten dicsőségére emelte a Ják nemzetség birtokközpontján. A román és a gót stílus határán épült. Az idő és a történelem által megviselt szobrocskák a középkor emberének látomásait tükrözik a bűnről és az erényről. A mellette lévő Seztn Jakab kápolnával a jáki templomegyüttes hazánk egyik legjelentősebb középkori egyházi műemléke.

Kivonatos leírás: