Elhangzó szöveg: [Szepesi György szinkron]: "A Fujiyama mellett repül a gép, majd később Tokió felett. A 18. Nyári Olimpiai Játékok fővárosában már minden készen áll az ünnepélyes megnyitóra. Új utak és új stadionok mellett, íme, a főstadion: itt rendezik majd a sportok királynőjének, az atlétikának versenyszámait. Ott lesznek a tokiói salakon a magyar atlétika képviselői is, akik kemény munkával készülnek a nagy erőpróbára a tatai tábor árnyas fái között. Egy kis izomerősítő: a "villámikrek" utódai, a 4x100-as váltó tagjai gyakorolnak a medicinlabdával. Ezek a kecses mozgású lányok alkotják a női váltót. Fülesgolyó: ez a közel tíz kilós "játékszer" Zsivótzky Gyula és a többi erős ember kedvtelése. Varjú Vilmos kezéből messzire repül a golyó. De az ifjú kalapácsvető reménység, Eckschmiedt Sándor még messzebbre hajít. A diszkoszvető mozgása talán a legszebb: Szécsényi József repíti ki a súlyt. Golyó gurul a füvön, de nem gyerekek játszanak vele, hanem Kulcsár Gergely és edzője, Koltai Jenő. Naponta százszor és százszor gyakorolják ezt a mozgást, akárcsak Antal Márta gerelyvető rekorderünk, akit az ősz mester, a londoni olimpia bronzérmese, Várszegi József tanít. Kleiberné kispárnája is jónéhány kilós, ha néha rá is hajtja fejét, egy pillanatra sem pihen. A karcsú Bognár Judit meghajlítja még a vasrudat is. Nagy Zsigmond pedig akár erőművésznek is beillene. Sok-sok lemondást, önmegtartóztatást követel a gyaloglók edzése is. Előbb fárad el a végtelen futószalag, mint Havasi István. A terem után az országúton találkozunk vele. Ő az 50 km-es versenyre készül, s az edzésadag néha a Budapest-Szolnok távolság. Az országúti kerékpárosoknak viszont ennyi meg se kottyan. A 4-es csapat tagjai váltott vezetéssel teszik meg a távot. Megyerdi Antal, a porfelhők lovagja az egyéniben készül betörésre. Akár az akrobaták, a Bicskey-Habony tandem is milliméterre összehangolja mozgását. De mit sem ér a technika erő nélkül. Bicskey Richárd az erőgép segítségét kéri. Tévedés ne essék, Fináczy György nem a kerékpáros versenyre készül. Ő az egyetlen magyar vitorlás, aki ott lesz az Enosima jachtkikötőben. Még szerencse, hogy findingijében hozzászokott az egyedülléthez. Mi történt? Versenyzőnk belepottyan a vízbe. Ha visszamászik, a szabályok szerint folytathatja a versenyt. Tehát a vízbeesést is gyakorolni kell. Greminger a kapitány, fel tokióra! Amire senki sem számított, férfi kosárlabda válogatottunk remek játékkal kiharcolta Genfben a tokiói repülőjegyet. Most aztán pillanatnyi megállás nélkül pattog a labda: palánkról le, palánkra fel, s ha valakinek kedve szottyan, időnként a kosárba is. S ha nem is ugyanazzal a labdával, de nem kisebb szorgalommal edzenek a röplabdások. Ezúttal tilos a leütés: az ejtés és a védés gyakorlása szerepel az edzéstervben. Egyszer én, egyszer te, s mindezt naponta legalább háromezerszer. Párosan szép az élet. Ihász és Farkas, Varga és Szepesi, Gelei és Szentmihály páros edzését látjuk. Ezek a fiúk az edzésben nem ismernek tréfát. Tudják, hogy olimpiai szereplésük itt dől el, a felkészülés kemény óráiban. Komora, Palotai és Orbán, Varga, Nagy és Katona, no meg ti többiek: mutassátok meg, hogyan is kell kapura lőni! Hát ez még mehet majd jobban is! Ez szép volt, Káposzta Benő! Technikában mindig az élen jártunk. Varga Zoli láttán szeretnénk hinni, bíztató a jövő is a labdarúgásban. Lakat Károly kis figyelmet kér: Orosz most megmutatja, hogyan is kell jól kapura lőni. Labdáról labdára, futball-labdáról vízilabdára. Háromszáz nap, háromszáz edzés: ez áll vízilabdázóink mögött, mielőtt Tokióban vízbe szállnak. Gyarmati Dezső már ötödik olimpiájára készül. Biztosan elférne egy újabb arany Gyarmati éremgyűjteményében. Twist! Majd ülve Madison! Magnóról szol a zene, s úszóink jó hangulatban, a legmodernebb edzésmódszerekkel, szerényen, de elszántan készülnek Tokióra. Hajós, Halmai, Bárány, Csík Ferenc és a helsinki aranycsináló lányok utódai szerény igényekkel lépnek a nagy világtalálkozó színterére. S bár állják a vízfeletti és vízalatti felvitelek próbakövét, mégis káprázatos számok cikáznak a szemük előtt. Ötvennégy másodpercen belüli 100 méterek, 2 percen belüli kétszázak, hogy más tengerentúli eredményről ne is beszéljünk. De 1964 a mi úszóink életében is a fordulat éve volt. A szakvezetés egységes elvek alapján dolgozik, úszóink minden eddiginél keményebb munkát végeznek. Mint a hullámvonal az elektromos műszeren, olyan vízalatti felvételről Egervári Márta úszása. A víz felett pedig erőteljes csapásokkal tör a cél felé. Aztán Bakó Jenő felé tekint: vajon mit szól az edző a pillangózáshoz? Sárosi Imre az óráját nézi árgus tekintettel: minden tizedmásodpercért kemény harcot kell itt vívni edzőnek és úszónak egyaránt. S ha érmekről még nem is álmodozunk, arra azért számítunk, hogy váltóink mellett néhány egyéni számban is ott lesznek legjobbjaink a tokiói döntőben. De vajon kik ezek a lányok? Arcuk ismerős, de nem az uszodából. Mák Györgyi, Müller Kati, Endrődi Kati és Förstner Klára egy kis kondíció-javításra, no meg felfrissülésre látogatott át a medencébe. Férfi tornászaink utoljára 1948-ban arattak nagy sikert olimpián. Pataki Ferenc aranyérmet nyert Londonban, tizenkét évvel később Rómában viszont csapatunk kénytelen volt beérni a 12. hellyel. Ennél most lényegesen jobb szereplés, magasabb cél lebeg a magyar férfi tornászok előtt. Az idei mesterfokú bajnok, Aranyos István gyűrűgyakorlatát a nagyfokú biztonság, s a tökéletes kivitel jellemzi. Lányok a gerendán és szentivánéji környezetben tornász-Puck az öreg fa törzsén Makray Kati ideális edzési lehetőséget talált, s így nem csoda, hogy a brazíliai Universiade aranyérmesének tovább finomodik, új színekkel gazdagodik gyakorlata, partnerével Tressel Máriáéval együtt a gerendán. Csányi Rajmund nevét Európában jól ismerik a tornasport hívei. Reméljük, Tokió után más földrészeken is megismerik. Ducza Anikó hazai bíztatást kap majd a japán fővárosban. Férje, Jánosi Ferenc röplabda válogatott megígérte, minden szabad percét a tornaversenyen tölti majd. S míg ők ketten Tokióban versengenek, itthon a nagymama vigyáz a párhónapos unokára. Igaz, a mama, Ducza Anikó számára is visszatért a gyerekkor ezzel az ugrókötél-gyakorlattal. De az ugrókötél hasznos eszköz olyan marcona férfiak számára is, mint Varga János birkózó világbajnok. A próbababát sem könnyű földhöz vágni, hát még az ellenfelet. Ezért is kell az izomerősítő kötélmászás. Polyák Imre három világbajnokságon állt a győztes emelvényen, s három olimpián szerzett ezüstérmet. Tokióban negyedszer indul rohamra a legszebb babér elnyeréséért. A magyar birkózóhagyományok jegyében Gurics György világbajnok irányításával folyik az előkészület a nyári olimpiára. Öttusa. A dr. Török testvérpár, Ottó és Ferenc a lovaglásban is elnyerhetné a kandidátusi fokozatot. Nagy Imrén nem látszik a kilenchónapos kihagyás, a tartalék Szaniszló József pedig beugrásra készen. Egy régi emlék villan elénk: a 17 esztendős Kun Szilárd a helsinki olimpia lőterén, majd a dobogó második fokán. Most, tizenkét évvel később Kun Szilárd még mindig fiatal sportember, hiszen Takács Károly nála tíz évvel időseb korban nyert olimpiát. Tízes, tízes, majd újabb tízes, bárcsak ilyen telitalálat lenne Kun Szilárd tokiói szereplése! Egy sportág, amely csendben, halkan készült az olimpiára, már amennyire a fegyverropogás közben lehetséges. Hammerl László a sportpuskában teszi majd próbára nála esélyesebb ellenfelei idegeit. Jakosits László (sic!) [Helyesen Tibor] is könnyedén emeli vállhoz a 8 kg súlyú fegyvert. Török Gyula nem "hullócsillag"! Sebők Laci és a többi magyar ökölvívó nagyszerű hagyomány folytatója lehet: 1928 óta minden olimpián nyert versenyzőnk aranyérmet. És vajon Tokióban? Kelj fel Jancsi, itt a Kajdi Jancsi! Mint a szorítóban annyi tűz és elán Kajdi ütéseiben. Baranyai dobja a labdát… Hát már ez is valami! Tóth István mellkasának ez a kis labda meg se kottyan. Vegyünk elő papírt és ceruzát, vajon hány bajnokságot nyerünk a vívásban? A múltban mindig így kezdtük az olimpiák előtti számítgatást, ezúttal azonban a döntést bízzuk inkább Tokióra! Annyit azonban már leszögezhetünk: vívásban még soha nem volt ilyen erős és változatos a felkészülés, mint ebben az évben. A világ női tőrmezőnyében továbbra is ott vannak az élen a magyar vívók. Dömölky Lídia akár egy film főszerepét is eljátszhatná, természetesen olyanét, amelyben főszerepet kap a vívás. Romantikus jelenet egy várkastély udvarán? Korántsem! Juhász Kató, mint mindig, szorgalomból ezúttal is jelesre vizsgázik. Segítik ebben vívóinkat a világhírű magyar mesterek. A múltévi világbajnok, Rejtő Ildikó és a többi kitűnő magyar tőrvívó a tavalyi gdanski siker tokiói változatára készül. Veres, Földi, Nagy, Huszka, Ecser: ők azok, akik világszínvonalra fejlesztették a magyar súlyemelést. Egy világbajnok balett-bemutatója. Tóth Géza délelőtti tornája 100 kilós súllyal. Kérem, tessék utána csinálni! Huszka sem adja 100 kiló alatt. Ez az ifjú Herkules Nemessányi Árpád. A napi fejadag: 4-5 tonna. Ha lenne női súlyemelés, a kajakos Benkő Kati biztosan a dobogó felső fokára állna. Kajak-kenu válogatottjaink a súlyemeléssel is erősödnek. A klasszikus alakú Törő András és a játékos kedvű Szöllősi Imre. Parti János energiája valóban bámulatra méltó. Víz, napfény, levegő – de szép is a fiatalok élete! De a jó felkészülésnek mennyi munka, veríték az ára! Ha kajak-kenusaink napi edzésmennyiségét összeadnánk, akár csónakon tehették volna meg az utat egészen Tokióig. Leszáll az est, ismét vége egy munkával teli felkészülési napnak. Tizenhat sportág legjobb magyar versenyzői lassan pihenőre térnek. S amikor álomra hajtják fejüket, sokuk előtt bizonyára megjelenik már a 18. Nyári Olimpiai Játékok fővárosa."

Kivonatos leírás: