Elhangzó szöveg: Egy barátság, ami nagyon korán kezdődött és tart a végtelenségig... Igen, a labdáról van szó. püfölhetjük, ölelhetjük, rúghatjuk és dobhatjuk, ez a játékszer korunk egyik nagy-nagy szenvedélyének eszköze lett. Nevezhetjük bárhogy, foci, futball, vagy hivatalosan így: labdarúgás, ez a legnépszerűbb sport ma is a világon. Sőt, örökzöld tömegsport nálunk is, bárhová is sorolnak bennünket a világranglistán. A Fradi kölyökjátékosai ezt a tananyagot szívesebben gyakorolják, mint a matekot... Egyszer talán felhúzhatja közülük is néhány a címeres mezt, akár ezek a fiúk itt a tatai edzőtáborban. Régi dicsőségünk árnyékában, újabb csatára készíti válogatott legénységét Kovács Ferenc, az új szövetségi kapitány. Éppen az újonc kapust, Katzirz Bélát izzasztja... Egy kis bemutatkozásra kértük. [Kovács Ferenc szinkron]: "1947-ben az MTK labdarúgócsapatában, mint serdülő játékos kezdtem, és 1965-ben ért véget ez a labdarúgó pályafutás. Serdülő csapat, ifjúsági csapat, MB 1-es csapatot végig jártam. Ez idő alatt a Testnevelés Főiskolán az edzői szakon végeztem, majd a szakedzői fakultást is elvégeztem. Megkezdtem a vidéki körutat: öt évet a Videoton labdarúgó csapatánál töltöttem el, és azt hiszem, hogy az eddigi pályafutásom legsikeresebb öt évének tekinthetem ezt. Második helyen végeztünk. Ezt követően a budapesti Vasasnál dolgoztam egy évet, és itt már előlegbe volt helyezve a szövetségbe való bevonulás, ami ez év augusztusában megvalósult: kineveztek szövetségi kapitánynak és ebbe a tisztségbe még nagyon friss, korai vagyok, hogy túl sok élményt vagy emléket tudnák elmondani. Asszem, az argentin világbajnokságra és annak tapasztalataira visszaemlékezve nem mondhatnám el, hogy valami fényes emlékeim visszaemlékezéseim vannak. Kicsúszott a kezünkből a mérkőzés, és ez egy olyan idegfeszültséget váltott ki, mert hiszen nem is azon a mérkőzésen, hanem már mindjárt előre néztek, hogy a másik két mérkőzésen kellett volna nekik négy pontot szerezni, ami az erőviszonyokat illeti, szinte lehetetlennek tűnt. Ez jónéhány játékosunknak a fejében megfordult, és én úgy érzem, hogy a Törőcsik is, Nyilasi is elsősorban ennek a momentumnak volt az áldozata, hogy elveszítette a fejét. Ma már a világ labdarúgása a leegyszerűsített és a felgyorsult játékara törekszik, sőt igyekeznek megvalósítani és ebbe a csapatok egységesen, az össz-csapatjátékra törekednek, minden egyéni trükközést félretéve, és ebben azt hiszem, maximálisan a fizikai erőt, állóképességet felvonultatják. Szurkolóinak egy nagyon szép emléke van a magyar labdarúgó válogatottakról, és itt legfőképpen a régi nagy magyar válogatottra értem ezt. Valahogy mindig úgy érzem, hogy a labdarúgópályán ezeket a játékosokat, vagy helyesebben ezt a játékmódot szeretnék viszontlátni, ami szórakoztatja és kielégíti őket. Én azt hiszem, hogy ez az időszak nem fog visszatérni. A labdarúgás egy másik irányba fejlődött, ahol inkább a küzdőjellege, a játékosok fizikai ereje dominál elsősorban, és én azt hiszem, hogy a szurkolóknak önmaguk értékét is át kell rendezni, és kell, hogy szórakoztassa őket a nagyfokú küzdelem és meg kell találni ebbe a labdarúgásba is azt a szépséget, ami tulajdonképpen a szurkolókat kielégíti." Az új kapitány csapata egy balsikerű finnországi meccs után a Népstadionban igyekezett javítani. És ez történt a szovjet-magyar meccs huszadik percében: a labda Váradihoz került, lövés és gól! Milyen a futballsors. Szaloniki után ezt írták vert seregünkről. Úgy látszik az időjárás is ellenünk játszott. Szalonikiben bokáig érő víz, Frankfurtban ködfüggöny zárta le a második felvonást.

Kivonatos leírás: