Elhangzó szöveg: Abból az alkalomból, hogy Dózsa György tüzes trónja megváltotta a baromi igában verejtékező magyar parasztságot, a Nemzeti Parasztpárt május 13-án országraszóló, lelkes hangulatú Dózsa-ünnepséget rendezett Cegléden. Már a korahajnali órákban megindult az ország minden részéből Ceglédre zarándokoló, öntudatra ébredt földművesség és parasztság népvándorlása. Az évszázadok óta elnyomott magyar nép ezen a napon ünnepelte először szabadon szabadságharcának egyik legdicsőségesebb alakját, a tüzes vastrónusán mártírhalált halt Dózsa Györgyöt, aki szembe mert szállni az úri Magyarországgal, aki jobbágyseregei élén fegyveres harcot vívott az urak kénye-kedvére kiszolgáltatott parasztság jogaiért és szabadságáért. A magyar föld népe több mint 400 esztendő meddő harca után, álmainak beteljesedésekor meghajtotta zászlaját azelőtt a Dózsa György előtt, akinek szelleme átvilágított az évszázadokon, és ma is hitet és erőt sugároz a föld munkásnépe felé. A szónoki emelvényt ugyanazon a helyen állították fel, ahol 400 évvel ezelőtt Dózsa György beszélt jobbágytestvéreihez. Most a Nemzeti Parasztpárt vezetői szólnak erről a helyről Dózsa György földhözjutott unokáihoz. Kovács Imre, a párt főtitkára idézte Dózsa szellemét. Annak a népnek a kegyeletét tolmácsolta, amelyik a legelnyomottabb osztály volt Magyarországon, ahol mindig az elnyomottak harcoltak a szabadságért. Hitet tett amellett, hogy a magyar nép soha nem tűri el a zsarnokságot, felszabadult és élni is fog a szabadságával. Erdei Ferenc belügyminiszter a sikeresen végrehajtott földreformról beszél. A magyar föld végre a magyar parasztság kezében van. Hangsúlyozta, hogy munkával és szervezéssel kell küzdeni azért, hogy amit a parasztság megszerzett, meg is tarthassa, és a jövő századokra biztosítsa az öntudatos, szabad magyarság helyét a többi szabad népek sorában. Ennek az eljövendő munkának a jelképe az a három eke, amelyet, mint a föld munkásaival testvéri közösségben élő ipari proletariátus első munkáját, a Nemzeti Parasztpárt ajándékozott a föld új gazdáinak. Darvas József a Szabad Szó főszerkesztője a szellem és a szabadság szövetségéről beszélt. Nincs közöttünk egy sem - mondotta - aki ne ült volna börtönben, akit nem vertek meg a csendőrök, akit nem üldözött az úri Magyarország. Ezen a szép napon együtt vannak a felszabadult parasztság és a felszabadult magyar szellem képviselői. Ez a szövetség új, szabad és demokratikus Magyarországot akar és tud is felépíteni. Muhoray Elemér felolvasta azt az utókor számára fennmaradt beszédet, amelyet Dózsa György 1514-ben ugyanerről a helyről intézett népéhez: "Fel hát magyarok! Fel, olyan tettekre, amelyek méltók legyenek hozzátok és őseitekhez!" Veres Péter, a Nemzeti Parasztpárt elnöke, vagy amint az éljenző tömeg köszöntötte. "a nép bölcse", volt a következő szónok. Az ünneplő parasztság határtalan lelkesedéssel fogadta szavait. "A mi népünk sohasem tudott beletörődni abba, hogy szolga legyen a saját hazájában. A magyar földet soha többé nem adja vissza a magyar parasztság olyanoknak, akik nem dolgoznak. Soha többé nem lehet elválasztani a falut a várostól, az úri rendek nem fognak még egyszer éket verni a parasztság és a munkásság közé. A magyar nép, a magyar nemzet örökké fennmarad, amíg emberi élet lesz a földön."

Kivonatos leírás: Országút szekérsorokkal, szekereken parasztság ünneplőben, zászlókkal, táblákkal. "Dózsa György emlékünnep Cegléden 1945.V.13.-án" feliratú tábla; menetelő parasztság zászlókkal. MNDSZ csoport. Emlékoszlop Cegléden. A ceglédi templom tornya. Az ünnepség elnöksége és szónokai: Kovács Imre a Nemzeti Parasztpárt főtitkára beszél; Veres Péter és Darvas József az elnökségben. MADISZ csoport transzparensekkel. Nagy Imre. Muhoray Elemér felolvas Dózsa György beszédéből. Veres Péter beszél. Közönségképek.