1947. június
Mafirt Krónika73.
Rákosi Mátyás látogatása a lispei olajvidéken 22667 megtekintés, 8 hozzászólás, 13 megosztás
Több filmhír ebből a híradóból:

Adatlap

Inzertszöveg: Készítette: Forgács Ottó
Elhangzó szöveg: Lispe környékén egyre jobban kiépül a magyar olajvidék. Újabb és újabb olajkutak feltárásával gyarapodik kőolajtermelésünk. Az olajvidék dolgozóihoz jött el most Rákosi Mátyás miniszterelnök helyettes, aki Zala megyei választóinál tesz látogató körutat. A MAORT olajtelepének látogatásakor beszélget a munkásokkal ügyes-bajos dolgaikról, meghallgatja a panaszokat, biztosítja a dolgozókat arról, hogy a háborús és inflációs nyereségek megadóztatása és a vagyondézsma nem érinti a 25 holdon aluli földes gazdákat és a hetvenötezer forinton aluli vagyonokat. Ismerteti az időszerű politikai kérdéseket is. Lovászi község népe előtt Rákosi beszélt Nagy Ferenc és társai szégyenteljes árulásáról. "Ezeréves nemzet vagyunk - mondotta - de nehezen kiharcolt szabadságunkat sem dollárért, sem fontért nem fogjuk feláldozni."
Kivonatos leírás: Lispei látkép. Olajtartály, fúrószerkezet működés közben. Köszöntő transzparens a következő felirattal: "Éljen Rákosi Mátyás! Jó szerencsét! Szabadság!" Rákosi Mátyás látogatása a MAORT telepen. MAORT üzemrészek: fúrótorony, tartályok. Rákosi Mátyás a munkásokkal beszélget. Rákosi beszéde Lovásziban.
Kapcsolódó témák: Gazdaság
Szakmai címkék: munkásság
Kapcsolódó helyek: Magyarország, Lispe
Személyek: Rákosi Mátyás
Nyelv:magyar
Kiadó:Magyar Filmipari R.T.
Azonosító:mafirt_kronika-073-01

Hozzászólások

8. yence (2014-11-26 14:55:44)https://www.youtube.com/watch?v=Kz-4dr6mh4Q ;-P
7. yence (2014-08-09 15:16:21)"a mozi-híres Pelikán József szájába is teljes identitással odailleszthető fonákfullánk mondatból. Szóval, ez is egy híres anekdota (és megtörtént dolog!) a lovászi olajos hőskorból és bárki más is megénekelhette volna már a nagy interneten, de a gugli – ami szintén a mi ’szorgos’ népünk okossága ugye - máig sem talál erről nyomot. Nos, ha a magasságos HVG-ZH moderálás sem lesz szigorúbb a Nagy Vezérnél, akkor itt most az első „forrás” már rákereshető lesz a „Tags: Rákosi, Fitos, Kantin, hazudsz … !,” stb. célszavakkal. Mert szerintem ez is egy érték. Mint a papa gyűjtései a MÉH számára anno. Vagy ti hogy’ gondoljátok? Minden jót lovásziak! ;) "
6. yence (2014-08-09 15:14:58)"Nem. Mert ő viszont az igazat mondta. Tényleg együtt ült valamikor a Horthy idején a Róth Manó elvtárssal a sitten de, hogy melyikük miért, azt ne kérdezzétek tőlem, nem tudom. De sejthetitek, nem lehetett azonos a kettőjük "behívójának" az oka. Nos, hallván ezt a vakmerő és hetyke beszólást a Vezér bőrkabátos (ávós) fogdmegjei, egyből ráugrottak szegény ősömre és vitték is volna már a hűvösre átnevelni... És ekkor történt meg a másik legendás mondat megszületése ott a bambi és sör illatú Kantin (így hívták a kocsmát, tán a MAORT óta már és onnan a szó eredete?) tövében, az emelvényről! Odaszólt finoman a „kutyáihoz” Rákosi elvtárs: „Hagyják, ne bántsák! Engedjék el, ismerem ezt az embert.” – S lőn csoda, elengedték szegény nagyfatert akkor. Nem lett bántódása. Hogy az őszinteségi roham szállta-e meg a veres cézárt, vagy csak őt is a nosztalgia fuvallata csapta orcán – mint most engem? – nem tudni, de ezúttal nem lett börtön ebből a mozi-híres Pelikán József szájába is teljes identit
5. yence (2014-08-09 15:14:05)" Amiért én is írni szeretnék ide az emlékező 50-es évek Lovászijához, nos az én nagy tatám a Rákosiért sem rajongott, pedig hát ugye... Történt, hogy a Rákosi elvtárs Lovásziba érkezett, az akkori magyar olajbányászat és olajipar fellegvárába. És úgy beszélik az emlékezők is, ahogy a papim is elmesélte: valahol a Kantinnál, a mai strand környékén talán nagy zengzetes buzdító kommunista beszédet mondott a „nép vezére”, ahogy az akkoriban lenni szokott. (Lehet ma is vannak ilyen Gyurbánok, nem tudom?) Szóval a Rákosi elvtárs-pajtás ott szónokolt, amikor a tata (nem volt még öreg akkor) közbe kurjantott nagy bátran, vagy inkább meggondolatlanul, de őszintén: "Hazudsz piszok zsidó! A börtönben is elloptad a kenyeremet!" (Megjegyzem: ez itt nem antiszemitizmus. Még élnek erre talán máig szem és fültanúk! És nem utolsó sorban egy másik zsidó mondta.) Szóval a papus nem is gondolt arra, hogy ez akkoriban felérhetett egy halálos ítélet kiprovokálásával is akár. Nem. Mert ő viszont az igazat
4. yence (2014-08-09 15:11:59)" 2010.04.18. 14:32 (törölték több mint fél évvel utána csak!) Fitos Ráhel Sziasztok! De jó olvasni Lovásziról! Köszönöm az illetékeseknek. :) Az én nagypapám is lovászi volt, úgy emlékszem kútfeji. Meghalt már több mint húsz éve szegény. Mindig tartott legalább egy lovat magának, még az utolsó éveiben is volt egy fehér lova. (Lehet, hogy az őt fiatal korában bebörtönöző „Vitéz Nagybányai Horthy Miklós szárazföldi admirálisra" akart folyton emlékezni, nem tudom.) Sosem titkolta, hogy zsidó. Hiszen ő egy afféle szegény zsidó volt és mindig gyűjtötte a rongyot, papírt, stb. olyan hasznos hulladékot, amit aztán a MÉH-ben el tudott adni. Ezért volt a lovas szekere is talán. Persze avval később azért néha kukoricát is vitt, bár azt általában rajt hagyta a szárán a kis földjén télire és a szarvasok ették meg. Mindenhez ő sem érthetett, vagy inkább nem rajongott talán. Igen! Amiért én is írni szeretnék ide az emlékező 50-es évek Lovászijához, nos az én nagy tatám a Rákosiért sem rajongott,
8-4 / összesen 8 találat
Új hozzászólás (1000/0 karakter)
Ha a filmhírrel kapcsolatban szeretné közzétenni véleményét, kérjük,
regisztráljon, vagy lépjen be az oldalra.

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem