Elhangzó szöveg: 1949. május 15-én sorsdöntő napra virradt a magyar nép – az országos választások napjára. A felszabadulás óta harmadszor járulnak az urnák elé a magyar dolgozók. Ez az első olyan választás, ahol nem demagóg kortesbeszédeket, hanem hatalmas eredményeket s új építő terveket mérlegel a választó. A Lehel téri új munkásházak lakói vidám zeneszóra, együttesen vonulnak a szavazásra. A dolgozó nép vezetőjének, a munkásosztálynak legjobbjai, élmunkásaink döntenek jövőjük felől. Saját életükön mérhetik le leginkább: az elmúlt négy esztendő a munka igaz megbecsülését jelentette. Ma már a dolgozó nép a hatalom birtokosa – ezzel az öntudattal, ezzel a büszke érzéssel készülődnek a szavazásra az ifjúmunkások is. Számukra is új otthont, munka és tanulási lehetőséget adott a népi demokrácia. Jól tudják, hogy minden egyes szavazat az ifjúság útját egyengeti: tíz és tízezer új munkást, új ifjúmunkás-otthonokat, népi kollégiumokat jelent a Népfront győzelme. A választás napján a várpalotai bányászok is új otthonukat ünneplik. Négy esztendővel ezelőtt számukra is megnyíltak a szabad emberi élet kapui. Nem kétséges, hogy szavazataikkal a dolgozók hatalmas tömörülését, a Népfrontot támogatják. A hajdani grófi kastélyok udvara sem az ingyenélők duhajkodásától hangos. Traktorok dübörögnek itt, a gépállomások dolgozói indulnak a szavazásra. Lelkes örömmel köszönti őket a falu népe. Szívébe zárta az új gépeket, szívébe zárta a munkásokat, akik ezeket a traktorokat küldték segítségül a dolgozó parasztság munkájának megkönnyítésére. Bukta Balázs sem lehetett volna mintagazda, ha a népi demokrácia nem juttat földet számára. Mintha lakodalomra készülne, úgy indul el a szavazásra. Ő és vele együtt a dolgozó parasztság millióinak szavazatai igazolása annak a politikának, amely megszabadította a földesurak uralmától, a bankárok szipolyozásától a dolgozó parasztságot. Diósgyőr. Ettől a névtől rettegtek a fasiszta Magyarország urai. Diósgyőr dolgozói hirdették meg a felszabadulás után a második munkaversenyt. Úgy sietnek a szavazással, mintha ezt is versenyben csinálnák. Verseg község parasztsága, a hajdani summások, színpompás menetben vonulnak az urnák elé. Felvonulásuk is példázza: megbonthatatlanul szilárd a munkásság és parasztság szövetsége, dolgozó népünk egysége. Az asszonyok, lányok is jól tudják, mit jelent a mai nap. Tudják, hogy minden Népfrontra adott szavazat a békét erősíti, nemcsak hazánkban, hanem mindenütt a világon, Négy esztendő építő munkáját elismerik az egyházak vezetői és papjai is. A híveit szerető lelkipásztor támogatja azt a politikát, amely jólétet és békességet teremt a népnek. Lelkes, öntudatos választók százezrei bizonyítják: minden fronton győzelmet aratott a népi demokrácia. S a dolgozókkal együtt leszavaznak a győzelmes harc szervezői és vezetői. Népünk nagy vezetője és tanítómestere, Rákosi Mátyás, a Népfront elnöke. Köztársasági elnökünk, Szakasits Árpád. Dobi István miniszterelnök. Gerő Ernő pénzügyminiszter. Farkas Mihály honvédelmi miniszter. Erdei Ferenc, a Nemzeti Parasztpárt főtitkára. Honvédeink, békés függetlenségünk őrzői szavaznak. S a békét, az ötéves tervet szentesítik értelmiségünk legjobbjai. Mihajlik Győző Kossuth-díjas műegyetemi tanár. Kodály Zoltán világhírű zeneszerzőnk. Major Tamás, a Nemzeti Színház igazgatója. Kmetty János, Kossuth-díjas festőművész. Már a délutáni órákban hatalmas népünnepélyeken nyilvánul meg a dolgozók lelkesedése. Rögtönzött színpadokon kultúregyüttesek szórakoztatják az összesereglett dolgozókat. Mire leszáll az est, pattogó tűz fényénél újra összegyűlik a falu népe. Nyárson sült ökörpecsenye illata tölti be a levegőt. S a finom falatok után táncra perdülnek a lányok és a legények. A pesti utcán késő éjszakáig tart a dolgozók diadalmas örömünnepe. Végleg eldőlt ezen a napon: nem az imperialista szolgaságot, hanem a szabadságot, a függetlenséget választotta a magyar nép. Öt millió szavazó, a választók 95 és fél százaléka szavazott a Népfrontra. Vidám farsangi felvonulással ünneplik meg a győzelmes választást a dolgozók. Ilyen karnevált sem ért meg Budapest népe! A választást követő napon Budapest népe egy emberként vonul a Köztársaság térre, hogy meghallgassa a győzelmes harc vezetőjét, Rákosi Mátyást. [Rákosi Mátyás]: "Kedves elvtársak, Nagybudapest dolgozó népe! Forró szeretettel üdvözlöm önöket, a Magyar Függetlenségi Népfront elsöprő választási győzelme alkalmából! /Éljen! taps/ Az ország dolgozó népe mindenütt egyöntetűen mögöttünk áll. Csak most mutatkozhatott meg azoknak a politikai harcoknak eredménye, melyek következtében hazánk többé nem az uraké, hanem, a dolgozó népé. /Éljen Rákosi! taps/ Ha meg akarjuk szilárdítani a belénk helyezett bizalmat, akkor egy pillanatra se szabad megszédülnünk a választás hatalmas sikerétől, hanem erőt merítve dolgozó népünk egyhangú, lelkes támogatásából, új lendülettel, új elszántsággal gyürkőzzünk neki az előttünk álló hatalmas föladatoknak, az ötéves terv megvalósításának, a béke megvédésének és megszilárdításának!" /Hurrá! taps/

Kivonatos leírás: 1949. május 15. Fúvószenekar masíroz az utcán. Szavazóurnák lezárása és pecsételése. Emberek lépnek szavazófülkékbe. Egy szavazóbizottság munkája. Magyar és szovjet zászlókkal díszített tömbház a Lehel téren, előtte fúvószenekar játszik. Szavazni vonuló munkástömeg. Ifjúmunkások átveszik szavazólapjukat, "Rákosi Mátyás" feliratú magyar zászlóval vonulnak, majd szavaznak. Transzparensekkel, zászlókkal vonuló várpalotai bányászok, bányász fúvószenekar. Szavazás, a helyiségben a Népfrontot éltető plakátok. Kastély, homlokzatán: "Állami Gépállomás, Fegyvernek" felirat. Szavazni induló traktorosok felvonulása transzparensekkel ("Éljen a munkásság, parasztság, értelmiség építő és harci szövetsége! Rákosi Mátyással a Népfront győzelméért!"). Ökölbe szorított, felemelt karral köszönő, kettes sorokban az urnákhoz járuló és szavazó emberek. Parasztcsalád leadja a szavazatát. Kerékpárral, oldalkocsis motorral érkező szavazók. Népviseletben felvonuló lakosok, lovasok, ökrös szekéren, lovas kocsin szavazni érkező parasztcsaládok. "Szavazz a Népfrontra!" plakát a szavazóhelyiség épületének falán. Egy szerzetes, majd apácák szavaznak. Szavazó politikusok: Rákosi és felesége, Szakasits Árpád Dobi István, Gerő Ernő és felesége, Farkas Mihály, Erdei Ferenc és felesége. Honvédek veszik át az űrlapot, majd szavaznak. Voksoló közéleti személyiségek, művészek: Mihailich Győző, Kodály Zoltán, Major Tamás, Kmetty János. Ünneplő táncoló tömeg az utcán. Éjszakai ökörsütés, majd körtáncok egy faluban. Gunyoros színházi előadás, néptánc, "farsangi" felvonulás a pesti utcán, táncoló párok a tömegben. 1949. május 16. A Városi Színház a Köztársaság téren, előtte nagy tömeg hallgatja Rákosi Mátyás beszédét. Mellette Marosán és Szakasits. Figyelő arcok a tömegből. Tapsoló, éljenző, éneklő emberek.