Elhangzó szöveg: Az építőmunkások önkéntes munkával újjáépítették a szabadság-hegyi intézet egyik kupoláját. Ezzel jelentősen elősegítik a természettudományos kutatásokat. Az intézet múzeumának könyvei szerint az égitesteket még a XV. században is a Krisztus előtti vallások emberi és állati alakjaival személyesítették meg. A hitregei alakokat a középkorban a szentek és szellemek behelyettesítése követte. A természettudományok és a materialista gondolkodás fejlődésével került közelebb az ember a csillagok világának megismeréséhez. Az intézet múzeumában látható a XVII. századból való diopter, a mai távcső őse. A távcsövek tökéletesítésével keletkezett csillagvizsgáló az 1800-as évekből. Az intézet tagjai kutatómunkájukat a legfejletteb tudomány, a szovjet csillagászok legújabb felfedezéseinek alapján folytatják. Négy csillagvizsgáló kupola működik az intézetben. Hatalmas távcsövek segítségével vizsgálják az égitesteket. Ma már tudjuk, hogy a Hold tőlünk 385.080 kilométerre fekszik és felületen kráterek vannak. A kutatás mai célja a Holdtól 100 ezer fényévre fekvő csillagmilliárdok világa. Az ember ma már a csillagászati kutatások eredményeit is felhasználja a tudományok fejlesztésében és a gyakorlati életben.

Kivonatos leírás: A csillagvizsgáló épületei a Szabadság-hegyen (Svábhegy), újjáépített kupola. Régi nyomtatványok, könyvek grafikus ábrázolásai a csillagképekről – az Intézet (ma: MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet) múzeumában: pl. Galilei írásai, csillagászati használati tárgyak. Magyar kutatók orosz szakkönyvekkel a kezükben. Az intézet távcsöveit kezelő kutatók. Fényképek a Holdról, csillagokról, galaxisokról.