Elhangzó szöveg: A borsodi iparvidék hatalmas gyárainak egyre több vízre van szüksége. A Bükk-hegység festői tájain, a sziklás domboldalak tövében sok apró patakocska csörgedez. De az ipari célokra szükséges vízmennyiség nagy részét ma még a föld mélye rejti magában. Gyakran keresi fel ezt a vidéket a zsombolykutatók miskolci csoportja. Feltárják azokat a víznyelőket, amelyeken keresztül a patakok vize földalatti tavakba kerül. A Bolhás-patak vizét elnyelő, most felfedezett zsomboly szűk bejáratát kiszélesítik. Gátat emelnek a patak vize elé, hogy a kutatók bejuthassanak a földalatti (sic!) mederbe. A még ismeretlen zsomboly belsejébe a csoport tapasztaltabb tagjai, köztük Gyenge Lajos és Borbély Sándor szállnak le. Az elzárt patak vize áttörte a gátat és nagy erővel zuhog a zsombolyba. A felszínen tartózkodók felkészültek a víz támadására, rövid idő alatt megfékezték a patakot és lent, száz méter mélységben a kutatók tovább követhetik a bujdosó víz útját. Százhúsz méterre a föld alatt vízgyűjtőre bukkantak. A zsombolykutatók munkája nem ért véget. Bátran haladnak előre, hogy a felfedezett vízmennyiség mihamarább eljuthasson a borsodi iparvidékre.

Kivonatos leírás: A Berentén (1954-1999 között Kazincbarcika része) felépült Borsodi Hőerőmű ipari létesítményei (szénszállító, osztályozó, feldolgozó). Tájképek a Bükkből (erdővel borított hegyvonulat, sziklás csúcs, csobogó patak, vízesés). A nehézipar számára hasznosítható víznyelőket (lefelé táguló, vízzel teli, aknaszerű barlang) kutató miskolci mérnökcsoport (a Magyar Hidrológiai Társaság Miskolci Csoport Zsombolykutató Munkabizottsága tagjai) a Bükk-hegység erdeiben 1953 nyarán (a Bolhási-víznyelőbarlang bejáratának kiszélesítése, gátépítés, ereszkedés a barlangba, járatok feltárása, kommunikáció a barlang és a felszín között vonalas telefonnal, vízgyűjtő felfedezése a barlang mélyén, dokumentálás (fejlámpa fényénél jegyzetelő barlangászok).