Elhangzó szöveg: A tavaszi nap már kora reggel munkában találja a keszthelyi Szabadság Termelőszövetkezet új agronómusát, Csendes Jenőt. Feltérképezi a szövetkezet földjét, hogy könnyebb legyen a növénytermesztő brigád munkája. A határba tartó traktorok más tennivalókhoz is szólítják. Oda, ahol a tavaszi szántást végzik a gépek. Nem korai a szántás? Hiszen nedves még a talaj! Nem! Ez a föld már nem tapad az ekevasra. Takács István brigádvezető szerint még várni kell a szántással. Az idei későn jött tavaszon minden perc drága. Szántani kell. Ez Csendes elvtárs véleménye. A simítózás pedig biztossá teszi a jó eredményt, mert a földben marad a kincset érő nedvesség. Csendes agronómus mindenütt ott van, ahol munka folyik. Itt is, ott is kérdezget, tanácsot ad, intézkedik. Ellenőrzi, hogy helyes arányban szórja-e a tavaszi árpát a vetőgép. A szőlőben is megindult a munka. Csendes elvtárs úgy érzi a szőlőművelésben még hiányos a tudása. Ezért bővíteni igyekszik ismereteit. Késő délután találkozik a munkák vezérkara. Delevári József állattenyésztő brigádvezető, Katona Gyula elnök, Csendes Jenő és Takács István. A holnap és az utána következő napok munkáját és a munka eredményét tervezik egészen a bő termés betakarításáig.

Kivonatos leírás: Felhős ég, Csendes Jenő ül a dombon, térképez. Mezei munkák: traktorok szántanak. Ekevas közeli. Agronómus és egy paraszt vizsgálja a szántást, majd egy boronáló traktor látható. Csendes elvtárs parasztokkal beszélget az út szélén, a vetőgépet ellenőrzi. Metszés képei, szőlőben kapáló parasztok közt nézelődik az agronómus. Poros úton 4 ember megy és beszélget.