Elhangzó szöveg: Buus Laci 17 éves és úgy vélte számára nincs jövő a falun, inkább a városban keres megélhetést. Elment hát Szombathelyre és beállt segédmunkásnak. Én voltam az elnök, nem hagytam annyiban a dolgot és fél év múlva utána mentem. Laci gyere haza. Szükségünk van rád a szövetkezetben. „Ha megkapom a lovakat. Csak akkor.” Hát ez volt a kívánsága. És Laci megkapta a lovakat. Ezért tért vissza hozzánk, a salköveskúti termelőszövetkezetbe. Amikor együtt indultunk újra a földekre, édesanyja féltő tekintete kísérte. Vajon, hogy fog dolgozni a Laci gyerek? Édesapja traktorvezető nálunk és ekkor tudta meg Laci, mennyivel lett gazdagabb a közös. Új major épült, három és félmillió már a vagyon. A takarmány bőven elég lesz az újig - gondoskodtak erről is az asszonyok. Laci a fogatos brigádban kapott helyet. Olyan munkára osztottuk, ami kedvére való. Hamarosan ő lett szövetkezetünk legjobb fogatosa. Igaz, azért is szorgoskodott, nehogy más kapja meg a lovakat. Szerette is őket úgyannyira, hogy néha egy kis pótabrakot is kerített nekik. Persze a mama főztje is jobban ízlik, mint másutt fogyasztott étel. Amikor Laci elment még kevés volt a pénzük, de most már előleget is fizetünk. Laci már hazatalált, várjuk vissza a többieket is.

Kivonatos leírás: Képsorok: Laci szekéren, fatelepi munka, Tsz-elnök, Laci lóval, szekérrel, apja traktorral, TSZ munkaképek, családi vacsora