Elhangzó szöveg: 90 esztendeje született Stromfeld Aurél, a magyar Vörös Hadsereg egyik legendás hírű parancsnoka. Az elszegényedett mérnök fia tiszti karrierjét - nemesi származás híján - ritka talentummal és szorgalommal biztosította. Mind magasabbra emelkedik a K. und K. ranglétrán. A tízes évek derekán a Ludovika Akadémia parancsnoka. Ő az egyetlen magyar, aki katedrát kap a bécsi Hadi Akadémián. Az első világháborúban a szerbiai, az orosz és az olasz frontra vezényelték. Legnagyobb haditette a csapatok hazamentése volt a Száván túlról. Nemsokára már ezredes, hullanak számára a rendjelek, de a történelembe mégis distinkciók nélkül lép be Stromfeld Aurél. A szorongatott helyzetű Tanácsköztársaság kormányának felkérésére elvállalja a hadsereg vezérkari főnöki tisztét. Az egyre több oldalról támadó ellenség visszaverésére az ő tervei szerint indulnak a csapatok. A borsodi iparvidék visszafoglalása után új, nagy offenzíva tervein dolgozik, amelyek új sikerrel kecsegtetnek, de hiába a stratégiai tudás, hiába a katonák önfeláldozása, az előretörő csapatoknak megálljt parancsol az Antant diktátuma. Stromfeld lemond, visszahúzódik, és a történelmi krónikás legközelebb már a vádlottak padján, s a Margit körúti fegyházban találkozik vele. A háromévi szigorított után egy lélekben megerősödött Stromfeld lép ki a börtönkapun. Egy ő most már végleg a munkásmozgalommal, ráfigyel a Szociáldemokrata ellenzék. 1925-ben tagjai közé fogadja az illegális Kommunista Párt. A Habsburg Monarchia egykori magasrangú katonatisztje, a szerény körülmények közt élő kalapgyári tisztviselő, haláláig a Kommunista Párt kemény harcosa lett.

Kivonatos leírás: Archív filmen, fotókon: vonuló katonák, fényképek Stromfeldről, vonuló katonák az első világháborúban és Kommün alatt, S. a vádlottak padján, illegális kommunistaként a harmincas években.