Elhangzó szöveg: 1919. januárja. A politikai élet hullámzásai szinte ott érződnek a pesti utcán. A polgári államvezetés naponta demonstrál kormányhű alakulataival, de közben futárt meneszt a győztes kapitalista nagyhatalmak, az Antant főhadiszállására rendfenntartó csapatokat kérve az ország nagyvárosaiba. Ám mindössze három francia gyarmati század érkezik Budapestre, jobbára szenegáli katonák. Közben folyik a harc a Tőzsdén. Híre jár, hogy a munkásság saját kezébe vette a Weisz Manfréd, a Ganz Művek, az Óbudai Hajógyár, a Fegyver-, és a Schlick-Nicholson Gépgyárat, elfoglalta Brennbergbánya és Salgótarján összes bányaüzemét. A jobboldali szociáldemokrata Peyer Károly, a Bányász Szakszervezet titkára, mint kormánybiztos utazik a helyszínre. Statáriumot hirdet Salgótarjánban és a mozgalom 16 vezetőjét kivégezteti. A szociáldemokrata jobbszárny árulásának korszaka ez Berlinben is. A Scheideman kormány is megretten a növekvő tömegakcióktól. Szocialista köztársaságért indultak harcba a spartakisták, de a szociáldemokrata Noske hadügyminiszter monarchista, tiszti különítményeket szabadít rájuk. Ők gyilkolják meg a forradalmi mozgalom két vezetőjét, Róza Luxemburgot és Karl Liebknechtet. Rájuk emlékezik nálunk az új, harcos lap, az "Ifjú Proletár" és a kommunisták pártja is értük hív tiltakozó sztrájkra. Január 13-án KIMSZ óriástüntetés indul a Várba. A forradalmi erők impozáns seregszemléitől mind jobban tartani kezd a szociáldemokraták áruló jobb szárnya, és a polgári kormányzat is.

Kivonatos leírás: