Elhangzó szöveg: Hétszáz éves latin nyelvű dokumentum: "A király csapatainak egyik részét elküldte az esztergomi. a másikat a veszprémi, a harmadikat a győri kapuhoz." Ilyen volt akkor a térképen Raab, azaz Győr. 1271-ben V. István a királyi városok közé emelte. Használati tárgyak és munkaeszközök a várossá nyilvánítás éveiből. A XVI. században végvár lett. 1594-ben foglalták el a törökök. Ilyen, úgynevezett várpuskákkal, szálltak szembe a török megszállókkal Pálffy MikIós csapatai. A törökök kiűzésének alkalmából kiadott emlékérmek. Egy korabeli térkép. II. Mátyás adományozta városlevél pecséttel. Nagyságát a ráhelyezett kétforintos érzékelteti. Mária Terézia idejében volt az első önkormányzati választás. Akkor ez volt az urna. Különböző színű golyókkal szavaztak. Az 1848-as szabadságharcban önálló győri századok alakultak. Irodalmi emlékek: Itt élt Kisfaludy Károly, az "Auróra" című irodalmi folyóirat megalapítója. Itt nevelkedett Kisfaludy Sándor, a "Himfy szerelmei" írója és itt élt, amikor felvették "Tudós Társaság"-ba. A díszoklevélen a "pártfogó", az "elölülő" és a "titoknok". Győrben tanult és tanított Jedlik Ányos a dinamó feltalálója. Ezen a vidéken telepedtek le a habán keramikusok és a múzeumok raktármélyéből előkerültek az első céhlevelek is! Egy győri céhláda. Ilyen mestermunkákkal vizsgáztak a győri céhlegények. A győri kapu hétszáz esztendeje nyitva áll a kereskedők, utazók előtt. A Burcsella gabonaszállító hajó kicsiben. A győri városközpont képe 1871-ben és száz évvel később, 1971-ben. A Széchenyi tér Győr szép barokk tere. A körbeépült házak, az erkélyek a magyarországi barokk értékes alkotásai voltak és maradtak. A most százezer lakosú dunántúli nagyváros patinás épülete a Városháza, amelynek előcsarnokában helyezték el a jubileumra készített reliefet Kiss Sándor szobrászművész alkotását. Búcsúpillantás a Városháza tornyából.

Kivonatos leírás: