Elhangzó szöveg: Kőbányán, a X. kerületben találjuk Budapest egyik legszebb közterét, a Rottenbiller parkot. Ebből a darukosárból 50 évvel ezelőtt merőben más panoráma tárult volna elénk. A park elejét ezek a falusias házacskák szegélyezték. Kőbányára is beköszöntött az ősz. Csak a búsképű lovag, a jó öreg Don Quijote rendületlen. A kiszolgált sugárhajtású gép helyén úgy fél évszázada még lóvasút járt. A parkot szegélyző toronyházakban ma tízezer új lakó él. A felszabadulás után itt épült a főváros első modern mozija. A környékbeli srácok százai járnak ide iskolába. Vége a tanításnak. A délutánt a gyerekek vagy kétszázan az úttörőházban töltik. Nem kevesebb, mint 27 szakkör működik itt. Barkácsolók. Íme így születik egy kovácsoltvas virágtartó. Varga Tibor bácsi a szakma szeretetére oktatja az ifjú tehetségeket. Az úttörő szakácsok mai étrendjén a rakott krumpli elkészítése szerepel. A szomszédban a kézimunka-szakkör működik. Közben már meg is sült a mai "tananyag": el is lehet fogyasztani. De hogy a sport se maradjon ki, vessünk egy pillantást az asztalitenisz-szakkörre. Amíg az őszi napok engedik, szinte állandóan foglaltak a park sarkaiban épített mini sporttelepek. A kép teljességéhez hozzátartozik a legfrissebb szenzáció, a suli-uszoda. Úszásból ezután éppúgy kell itt "felelni", mint egyébként egy történelem órán. Ilyen hát egy késő őszi délután a százesztendős főváros egyik kerületében, Kőbányán, a Rottenbiller parkban.

Kivonatos leírás: