Elhangzó szöveg: Ezen az óriástelepen alusznak a Hungarocamion kocsijai. Több mint 700 járja belőlük a világot, Európát, a Közel-Keletet, Afrikát. A fagyasztott málnától a komputerig mindenfélét szállítanak. Most éppen legjobb hazai boraink utaznak Angliába. A legrövidebb fuvar Bécs, a leghosszabb pedig Kuwait. Ebben az évben a Hungarocamion gépkocsivezetői 50 millió kilométert utaztak. A kamionosnak olyan ismerősek már az Európát átszelő autóutak állomásai, mint másnak a saját városa. Ezeket járja télen és nyáron, éjjel és nappal. Pár száz kilométerre Budapesttől le kell állni – valami baj van a motorral. És néhány perc múlva segítőkészen elénk áll egy másik kamion, hogy elvontasson a legközelebbi autómentőig. Itt az országutakon erősebb szálakkal szövődik a barátság. Már Belgium kikötővárosában, Seebrückében vagyunk. Komp szállít át a csatorna másik partjára, Doverbe. Az óriási méretű magyar szállítókocsi nem szokatlan látvány London utcáin sem. Hetente több is megfordul itt. Ám a kamionosnak Londonban is, akárcsak a többi külföldi városban, kevés ideje marad nézelődni. Egy peremvárosi rakodó elé kanyarodunk, ahol egy angol testvérvállalat szervezi meg a szállítmányt visszafelé. Gordon's gint hoz vissza a kamion cserébe a tokajiért, a szürkebarátért. A gin készítése féltve őrzött titka az angoloknak, de a folyamat befejező részébe betekintést nyerhettünk. A kétdecis italtól a két literesig mindent ebben az üzemrészben palackoznak. Aztán a kis emelő már a mi kamionunknak szállítja a gines dobozokat. Akrobatamutatványnak is beillő ügyességgel még egyszer végig lavírozunk London utcáin, és ismét irány Dover. És akárcsak a kamionos, mi is a híres fehér sziklákkal búcsúzunk a szigetországtól.

Kivonatos leírás: