Elhangzó szöveg: A Minisztertanács elnökének jelenlétében születésnapot ünnepeltek Esztergomban. Méghozzá nem is akármilyet: az ezrediket. A vár falán a város piros-fehér sávos lobogóját lengeti a szél. E zászló alatt uralkodtak Árpád-házi királyaink is. Ez a közös lobogó is jelzi Esztergom régi, nagy hírét. Itt alakította ki székhelyét Géza fejedelem, s itt született fia, István. Ő is hazánk első fővárosából, Esztergomból irányította az államalapítás munkáját és itt verette a magyar állam első pénzét. Nemcsak királyok székhelye volt Esztergom, hanem az egyre erősödő egyháznak is központja lett. A tatárjárás megszakította a város fejlődését. A királyok Budára tették át székhelyüket, s IV. Béla Esztergom várát az érsekségnek adományozta. Vitéz János, a magyar egyház nagy műveltségű érseke, Mátyás király nevelője és kancellárja, a humanizmus fellegvárává alakította Esztergomot. Az ő szobáját a reneszánsz kor legjobb művészei díszítették freskóikkal. Ezután a várnak évszázadokon át csak hadászati szerep jutott. 1543-ban Szulejmán szultán elfoglalta Esztergomot és a város tornyain száznegyven évig a félhold ékeskedett. 1683-ban sikerült kiverni a törököt Esztergomból. A város arculatát ettől kezdve ismét az egyház alakította. Itt épült az 1800-as évek közepén Magyarország legnagyobb temploma, az érseki főszékesegyház. Az örökifjú város napjainkban újra virágzásnak indult. Egy gyorsan fejlődő, iparosodó oktatási és kulturális központ ünnepli ezeresztendős múltját.

Kivonatos leírás: