Elhangzó szöveg: "Nekem valamennyi között legkedvesebb Madaram a gólya, Édes szülőföldem, a drága szép alföld Hűséges lakója. Tán azért szeretem annyira, mert vele Együtt növekedtem, Még mikor bölcsőmben sírtam, ő már akkor Kerepölt fölöttem." (Részlet Petőfi Sándor A gólya című verséből) Lehet, hogy a jövő század költői már nem énekelhetnek gólyáról? Mert bizony sokasodnak a gólya-gondok és ritkulnak, kipusztulnak a gólyák. Tíz év alatt felére csökkent a gólyalétszám. Európai mozgalom indult a gólyák védelmére. Megpróbálják kideríteni pusztulásuk okait, hogy aztán segítséget is keressenek. Először is gólyaleltárt készítenek. Ebben a természetjáró vadászoknak és a minden zugot jól ismerő postásoknak jut a főszerep. A következő felvonásban már a hivatásos ornitológusok lépnek színre. Megéri a fáradtságot a tudományos munka, és megérdemli a védelmet a gólya, mert a mezőgazdasági kártevők egyik kiváló pusztítója. "Gólya-gólya gilice, ki lányát vetted el? A tengeri bokrosét. Mivel vitted haza? Síppal, dobbal, nádi hegedűvel."

Kivonatos leírás: