Elhangzó szöveg: A változó emberi életforma megköveteli, hogy a környező világ is korszerűsödjék. Két városban vizsgálódtunk. Volt egyszer egy Salgótarján. Rendezetlen, elavult szegényes világ. A bányászváros régi központja egyértelműen bontócsákány után kiáltott. A réginek az utolsó tégláig el kellett tűnnie, hogy megszülethessen az új Salgótarján. Kecskemétnek adottságai miatt már más út kínálkozott. Itt a régi, jellegtelen házak közé sok művészi értékű épület is ékelődött. Az építészek arra vállalkoztak, hogy ezeket megmentik és az új létesítményeket is a harmonikus városkép jegyében tervezik meg. A harminc éve elhagyott és megrongálódott zsinagógát többször is lebontásra ítélték. Végül is a homlokzatot megtartva csupán az épület belső terét alakították át. Az épület belseje így a hagyományos és a modern különös, hangulatos ötvözete, amely célszerű otthont ad ma a Tudomány és Technika Házának. A ferencesek kolostora szinte teljesen elveszett a falusias házak gyűrűjében. Kerényi József fiatal építőművész elképzelése alapján ezt az épületkomplexumot is kiszabadították. Az első lépcsőben kibomlott a régi templom szépsége és ma környezetével a szemnek kellemes összhangot alkot. A rekonstrukció második szakaszában a volt kolostorépület szabadult ki és újult meg. Termeibe, szobáiba a Kodály Zenetudományi Intézet költözött, ahol a tudós zeneszerző már világhírűvé lett zeneoktatási módszerét tanulmányozzák a zenepedagógusok. A környéken egyidejűleg néhány földszintes épület felújításával jól sikerült sétáló- bevásárlóutcát alakítottak ki, amelynek hangulatát a stilizált cégtáblák is erősítik. E két szép példa szerény hozzászólás a hazánkban folyó építész-vitához.

Kivonatos leírás: