Elhangzó szöveg: Annál nagyobb baj ez másutt. Esztendeje, hogy ez a fából kifaragott, kifestett szobor a Láng Gépgyár dombóvári üzemegysége előtti térre került. [Szendrey Lajos, üzemegység vezető]: "A gyáregység munkás kollektívájának kezdeményezésére városszépítéséért a gyáregység épülete előtt látható parkba különböző alkotásokat kívántunk elhelyezni. Ezen alkotások sorát nyitotta volna meg az a szobor, amely körül most már május óta ún. szoborcsata dúl. Alkotásként a gyáregység terméke a fogaskerék került alapmotívumként, ehhez kerestünk figurát és kivitelezőt." [Méry Éva Tolna megyei tanács V.B. közművelődési csoportvezető]: "A szobrot ízléstelennek, ízlésrombolónak találtuk. Ezért a Képző- és Iparművészeti Lektorátushoz fordultunk, hogy a szobor utólagos zsűrizését végezzék el. A Képző- és Iparművészeti Lektorátus október 6-i véleménye szerint nem fogadja el a szobrot, mivel az az alapvető szakmai és esztétikai követelményeknek nem felel meg." [Szendrey Lajos]: "Dolgozóink megszokták, megszerették. Úgy vannak vele, mint szülő a saját gyermekével. Ha van is hibája, mégis az övé, éppen ezért még fellebbezés árán is ragaszkodunk hozzá. (szinkron:) " – Mindhárman a gyár dolgozója vagyunk. Ezt a szobrot mi már szeretjük. Szerettük a felállításakor is és körülbelül, szerintünk egy munkásember így néz ki. – Fájdalmasabb, mint a mai munkások arca. A művészet célja a szépérzéknek a fejlesztése. Szerintem a művész ezzel a szobrával nem nagyon érte el azt, a fejlesztést. És az aránytalanságával a szobor gnómszerűvé válik." [Szendrey Lajos]: "Akkor, amikor a szobor elkészült, egyes hiányosságaira mi is fölhívtuk az alkotó figyelmét, amelyeket, azt lehetett mondani, hogy rontják a szobor értékét, például a kar hosszúságát, hiszen az az anyag, amiből dolgozott, a fa, egy adott méretet mutatott." [Méry Éva]: "Csikós Nagy István amatőr fafaragónak harmincötezer forintot fizettek ki ezért a szörnyűségért, abból az összegből, amelyet az üzem dolgozói társadalmi munkában, kommunista szombaton termeltek." [Szendrey Lajos]: "Valóban így van. Minden egyes kommunista műszakot úgy szervezünk, hogy a dolgozóinkkal előre tudatosítjuk, hogy a kommunista műszakon befolyt forint összeget mire kívánjuk fordítani." (szinkron, riporter és az üzem dolgozói:) "– Szerettünk volna egy szobrot és végre megkaptuk. Meg lehetett valósítani és ez már a szívünkhöz nőtt ez a szobor. Úgyhogy nagyon kedves. – Nem minden ember egyforma. Egyik szebb, másik csúnyább. – Én nem azt mondom, hogy különbre nem képez ez vita tárgyát. Ez egy, szerintem egy jelképet ábrázol, tehát egy munkást ábrázol. Én úgy elbírálni, hogy őszinte legyek, nem tudom. A képességeim nem azok, hogy elbíráljam. – Mi a véleményük erről a szoborról? – Hogy ez egy elfuserált valami. – Hát aránytalan és még kifejezéstelen teljesen. – Kerti törpének neveztük el. Én magam karikás gnómnak hívom ezt a szobrot, amely véleményem szerint egyáltalán nem idevaló. – Hogyha egyszer a munkásosztályt kívánjuk ábrázolni egy szoborban, köztéren áll, akkor szerintem más lehetőségeket kellett volna keresni. Több művészt főkérni erre, a szobornak a megalkotására és azok közül kellene választani. Nekem ez így nem tetszik. – Az a belefektetett energia, az szerintem mindenképpen megér annyit, hogy látjuk, hogy ez a mi munkánk volt, még ha az nem is egy olyan remekmű, hogy mer’ el tudok képzelni szebb szobrot, sőt mi több, merem állítani, higgyék el, hogy láttam is." Valóban, a dombóváriak társadalmi munkája nemesebb és szebb jutalmat érdemelt volna, mint ez a fából vaskarika. A szobor lebontását az illetékes hatóság elrendelte.

Kivonatos leírás: