Elhangzó szöveg: A Duna-menti romantikus kisváros, Szentendre ma már számos külföldi és itthoni turista zarándokhelye. Hírét nemcsak évszázados utcácskáinak, előnyös fekvésének köszönheti, híressé tették az itt élő művészek, szobrászok, festők, akik oly sokszor merítenek ihletet adó hangulatából. Harminchat évig járta a dombokra kapó sikátorokat, lépcsőket, festette az itteni kerteket, alakokat, évszakok változásait Czóbel Béla Kossuth-díjas kiváló művész. A művész szavait idézzük. (szinkron Czóbel:) "Lassan megy a munka, ha az ember olyan kétségbeesetten csinálja. Minden képemhez úgy kezdek hozzá, mintha akkor festenék először. Mindig a valóság alapján, modell után dolgozom és a modell csak eszköz, amibe az ember belekapaszkodhatik. Az a mondanivalóm, hogy ura legyek motívumnak, kifejezzem a teret, a plasztikát, a színeket és ebben az összeállításban hármónia legyen." Művészetének a hálás szentendreiek még életében külön múzeumot alapítottak. A meszelt falakat zömmel a termékeny mester utolsó két esztendejének alkotási díszítik. Czóbel Béla 1976 januárjában, 93. életévében elhunyt.

Kivonatos leírás: