Elhangzó szöveg: Berlin, Alexanderplatz. Az elmúlt napokban fontos nemzetközi események színhelye volt a Német Demokratikus Köztársaság fővárosának központja. Itt tartották június végén az Európai Kommunista és Munkáspártok értekezletét, amely nagy jelentőségű dokumentumot fogadott el az európai békéről, biztonságról, együttműködésről és társadalmi haladásról. Alig egy hét múlva újra benépesült az Interhotel Stadt Berlin tanácskozóterme. Tíz tagállam képviselőjének és öt ország megfigyelőjének jelenlétében rendezték meg a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának harmincadik ülésszakát. Az ülésszak, amelyet évente egyszer, rendszerint a kormányfők részvételével tartanak, a KGST legmagasabb rangú fóruma. Döntései, határozatai megszabják a gazdasági együttműködés fejlesztésének fő területeit és irányát a szocialista országok között. Öt évvel ezelőtt ugyanezen a fórumon, az akkor Bukarestben tartott ülésszakon fogadták el a szocialista gazdasági integráció komplex programját. Azóta e program alapján folyik a munka, szerveződnek a gazdasági kapcsolatok a KGST-ben. Az új típusú együttműködés lényege, hogy az országok már nemcsak feleslegeiket cserélik ki egymással, hanem aktívan részt vesznek egymás termelési programjaiban és tervszerűen olyan kapacitásokat hoznak létre, amelyek révén nemcsak saját szükségleteiket elégíthetik ki, hanem a többiekét is. Az integráció egyik fontos célja: mindent lehetőleg ott megtermelni, ahol az a legésszerűbb, leggazdaságosabb. Ez a törekvés érvényesül például az energiatermelésben is, amely az utóbbi időben kissé lemaradt a KGST-országok általános gazdasági növekedéséhez képest. Közismert, hogy a tagállamok közül a Szovjetunió rendelkezik a legnagyobb nyersanyag és energia tartalékokkal. Célszerű tehát, ha a többiek elsősorban innen biztosítják energia ellátásukat. Jelenleg két nagy közös vállalkozás munkálatai folynak: az egyik az Orenburgi gázvezeték építése, a másik a 750 kilovoltos nagyfeszültségű villamostávvezeték-hálózat létesítése. Mindkét program közvetlenül érinti hazánkat is, csakúgy, mint az atomenergetikában legújabban kibontakozó együttműködés. Mindennek célja az energiaellátás zavartalanságának biztosítása. Az egyik legtöbb energiát, üzemanyagot fogyasztó ágazat a közlekedés, az áruszállítás. Az utóbbi években valamennyi KGST-országban felgyorsult a motorizáció. A személy és teherautók száma többszörösére ugrott. De nemcsak a szárazföldön nő a zsúfoltság, hanem a kikötőkben is. A gyarapodás és az élénk kereskedelem csalhatatlan jele: egyre több árut kell egyre nagyobb távolságra elszállítani. A közlekedés fejlesztésének, aktuális és távlati kérdései fontos napirendi pontként szerepeltek a berlini 30. ülésszakon. Megoldásukra külön célprogramot dolgoznak ki a KGST-ben. Hasonló célprogram készül a gépipari együttműködés fejlesztésére is. A KGST-országok egymás közötti kereskedelmében a főszerepet a gépek játsszák. Mégis ma még gyakran előfordul, hogy ugyanazt a típust többfelé is gyártják, míg másokat csak nyugatról lehet megvásárolni. Jobb szakosítással, az alkatrészek és részegységek gyártására is kiterjedő kooperációval javítani lehetne a helyzeten. A gépekre, persze mindenütt nagy szükség van, de most leginkább talán a mezőgazdaságban. Háromszázötvenmillió ember ételét, italát előteremteni nem kis feladat. Ehhez egyedül a mezőgazdasági termelés hatékonyabbá, intenzívebbé tételén át vezet az út. Most, a 30. ülésszakon e tevékenység összehangolására is közös munkacsoportot hoztak létre, mégpedig magyar vezetéssel. A feladat sürgős, viszonylag rövid idő alatt kell pótolni hosszú évek mulasztását. Azét az időszakét, amikor a mezőgazdaság amolyan mostohagyerek volt a szocialista országok együttműködésében. A 30. ülésszak más területen is bizonyította, hogy a nagyszabású termelési feladatok mellett a KGST egyre nagyobb figyelmet fordít, az életszínvonallal, az ellátással közvetlenül összefüggő kérdésekre. Így például a napirenden szerepelt a közfogyasztási cikkek termelése, illetve cseréje a tagállamok között. El kell érni, hogy ezek a tetszetős holmik, amelyek többségét eddig csak kiállításokon láthattuk, az üzletek kirakataiban is megjelenjenek, és bárki hozzájuk juthasson anélkül, hogy országhatárokon át kellene utaznia értük. Kalinyin sugárút, Moszkva, KGST-székház. A harmincemeletes üvegpalotában dolgozó munkatársaknak lesz munkája bőven a 30. ülésszak után. De nemcsak nekik, hanem a tagállamokból rendszeresen odautazó szakembereknek, delegációknak is. Végül is a 30. ülésszak csupán a fejlesztés alapelveit határozta meg. Az együttműködés kölcsönösen előnyös, konkrét terveinek kidolgozása és a megvalósítás még hátra van. És a KGST-ben résztvevő országok köre egyre szélesedik. Miközben Jugoszlávia már csaknem teljes jogú tagország, bővülnek a szervezet kapcsolatai Finnországgal, Irakkal, Mexikóval s munkájában megfigyelői minőségben részt vesz Vietnám, Korea, Laosz és Angola is.

Kivonatos leírás: