Elhangzó szöveg: Éppen negyven esztendeje, hogy Budapesten, az egykori Nemzeti Szalonban megrendezték az őstehetségek első nagyszabású kiállítását. A parasztlegények, cselédlányok frissen felfedezett képeit, szobrait kuriózumként fogadta a budapesti közönség. Költők, írók, esztéták hónapokon keresztül vitáztak az "őstehetségek" művészi elismertetéséért. A szenzációt akkor elhomályosította a II. világháború, elfeledtetve paraszt naiv művészetünket. A 30-as évek "Őstehetség"-mozgalmának első fölfedezettje a Duna-menti Uszód szülötte, Benedek Péter, aki ma Cegléden, Örkény úti házában idézi 1923-beli első kiállításának emlékeit. A paraszt naiv mesterek a 60-as években kerültek ismét az érdeklődés középpontjába. 1968-ban Moldován Domokos Kecskemét városának ajándékozta több száz naiv műtárgyból álló gyűjteményét. Ezt a Katona József Múzeum munkatársai vették gondozásba. Egyidejűleg Kecskemét egyik legpatinásabb XVIII. századi cívis portáján, az úgynevezett Bánó házban megkezdődött méltó kiállítóhelyének restaurálása. Ez év szeptemberében megnyílt a múzeum, ahol minden jelentős magyar naiv művész alkotása megtalálható. Kecskeméttől tíz kilométerre, Matkópusztán él és dolgozik Polyák Ferenc, az egyik legtehetségesebb fiatal fafaragóművész. [Polyák Ferenc]: "Itt születtem Matkópusztán, egy vert falú házba. A szobraimba az itt élő embereknek, anyámnak, apámnak, rokonaimnak, nehéz, dolgos parasztembereknek állítok emléköt, azoknak a névtelen pusztai hősöknek, akiknek senki nem állít szobrot, csak én. Nagyon örülök ennek a kecskeméti múzeumnak, ami most itten létregyütt, hozzám hasonló alkotókat egy helyre tömöríti és bemutatja a festményeiket, az alkotásaikat, hogy azok az embörök, akik nem tanúták, de mégis mire képesek és mit tudnak kihozni s mi lakozott bennük." A múzeum bejáratánál is Polyák Ferenc két műve fogadja a látogatót, de megtalálható a múzeumban mind a 30-as években fölfedezett, már klasszikusnak számító tiszaladányi Győri Elek, mind a geszterédi Gajdos János cipészmester néhány képe és dokumentuma is. Helyet kaptak itt a 60-as évek fölfedezettjei is: a dombiratosi borbélymester, Bakos Lajos négyökrös fogata, és a Kápolnásnyéken élő Orisekné Farsang Erzsébet álomképei. Az 1970-ben Miskolcon meghalt Mokry-Mészáros Dezső sejtábrázolásai. A salgótarjáni Balázs János a cigányság múltját, jelenét és jövőjét ábrázoló különös hangulatú képei. A művészek személyes sorsát idéző néhány dokumentumértékű tárgy. Ilyen Gajdos János pléh-Krisztusa, amelyet a 30-as években búzáért, a napi betevő falatért festett Geszteréden. A kiállítás megnyitójára Kecskemétre jöttek az ország legkülönbözőbb részén élő naiv művészek. A megnyitó beszédet dr. Ortutay Gyula akadémikus mondta. [Ortutay Gyula]: "Nem kell sem hamis romantikával lelkendeznünk a naiv művészek alkotásaiért és semmiféle lebecsülésre sincsen szükség. Szóval nagyon vigyázunk, a Naiv Művészetek Múzeumával semmiféle kontárkodásnak nem akarjuk megnyitni az utat. A naiv művészek is képzőművészek, a maguk módján már kitörtek egy névtelen paraszti közösségből vagy a polgári rendnek a korlátai körül és kiverekedték, kiküzdötték maguknak a művész sok fájdalommal, sok küzdelemmel, problémával, a kifejezés gondjaival megbirkózó fájdalmakkal járó rangot. De ezt a rangot az alkotással kell kiérdemelni, és ha valami kontármunka és valami gyönge, kezdetleges, az nem tartozik ebbe a múzeumba se!"

Kivonatos leírás: