Elhangzó szöveg: Városépítésért az idén Szekszárd és Kecskemét kapott Hild emlékérmet. Ehhez járult hozzá munkájával az Ybl-díjas Kerényi József is. [Kerényi József]: "Tizenharmadik éve élek és dolgozok Kecskeméten, az Alföld egyik fővárosában. Ezen a tájon valósultak meg terveim. Itt kellett megtanulnom, hogy az emberek egyszerűen jó környezet építését várják az építésztől. A jó környezet építését, azt a táj építészetétől, a népi építészettől kellene megtanulni. Lajosmizse, Tanyamúzeum, jellegzetes példa. Nem formákat tudunk eltanulni ettől az épülettől, hanem az építőjének a gondolkodásmódját. Egy tanya, ez egy bentlakásos kisüzem. Nekünk ezt kell eltanulnunk, hogy a mi adottságaink között használjunk ki minden lehetőséget. Tanyamúzeum mellett kellett építenünk egy vendégfogadót. Nagyon rövid idő alatt, egyszerű TÜZÉP-en beszerezhető anyagokból kellett terveznünk. Mind a belső, mind a külső alakításnál kerültük a romantikát, archaizálást. A vakolt, fehérre meszelt felületek, a sötétbarnára pácolt faszerkezetek, a tervezett étkészlet a díszítés. Kunadacson I. István tiszteletére kápolna épült. A tervezésnél a környező táj a legjellegzetesebb parasztépítészeti formáját, a nyeregtetős épületet vettem alap például. Ennél az épületnél ennek a nyeregtetőnek az új felhasználhatóságát igyekeztem bizonyítani. A Bugaci Pásztormúzeum a már elpusztult alföldi szárazmalmok arányait őrzi. Előregyártott elemekből szerelték össze. A pusztán lévő egyetlen facsoportot egészíti ki. A táj parasztépítészetének hatását, puritán észszerűségét tükrözi, de városi viszonyok között Kecskeméten, a helyreállított volt ferences kolostorban a Kodály Intézet és a közelmúltban megnyílt Naiv Művészek Múzeuma 18. századi, helyiek által Gólyás háznak nevezett épülete. A volt zsinagóga öreg épületének belső átalakításával a megyei Tudományos Egyesületek kaptak új otthont. A sokoldalú használhatóság szép bizonyítéka, hogy ebben az épületben ideális környezetben kaphatott helyet Michelangelo eredeti szobrairól készített öntvények galériája. A műszaki és humánszellem harmonikus, egymást segítő példájául. Ezek az épületek nemcsak emberien szépek, felhasználásuk tartalma is korszerű, a közművelődést segíti. Az egyik legszebb és reális feladatunk, a kecskeméti Főtér megint a gyalogos, a sétáló emberé legyen. Szép volna, ha a sétány múzeumudvari szakaszán fölállíthatnánk Schaár Erzsébet szoborutcáját. Kiskunfélegyházi Általános Iskolában a nagy művészóriás, Leonardo által kitalált lépcsőt és nyitott teraszokat építettünk, azért, hogy a gyerekek szabadon mozogjanak, jól érezzék magukat."

Kivonatos leírás: