Elhangzó szöveg: Amikor a mozi még vásári látványosság volt, kikiáltó csábított a jegyvásárlásra. Aztán, a mozi tömegszórakoztatássá lett, majd a filmművészetté rangosodott, a mozireklám pedig sokrétű szakmává. A moziműsor sűrű sorait rendesen csak az böngészi, aki már valamit keres. De hogy mi keltette fel érdeklődését éppen az adott film iránt, sokszor talán maga sem tudja. A közelmúltban a Stúdió Galériában, számos művészi filmplakátját állította ki Szyksznian Wanda grafikus művésznő. [Szyksznian Wanda szinkron]: „A plakát az éppen olyan képzőművészeti tárgy, mint egy festmény vagy egy szobor. Igaz, hogy ez nem annyira megszokott, és nincsen olyan nagy hagyománya és olyan nagy múltja, de a mai rohanó életünkben tényleg nagyon fontos szerepét látom. Egyrészt abban, hogy az utca művészete. Az embereknek szinte már csak arra van idejük, hogy futnak egyik helyről a másikra, és épphogy észreveszik, tehát ízlésnevelő. Alapvető lényege az egyszerűség, és az hogy minél szűkszavúban mondja el a filmet az utca emberének. Miután megtekintettem a filmet, megpróbálom a tartalmát, a lényegét egy tőmondatban magamnak összefoglalni, és ezt a tőmondatot próbálom képpé átalakítani. És abban a pillanatban, amikor ez megtörtént - tehát papírra került az én tőmondatom a filmről -, megszűnt köze lenni a filmhez, annak ellenére, hogy a filmnek a hangulatát és tartalmát közli, mivel a plakátművészet az egy alkalmazott művészet. Azon még nem gondolkoztam, miért pont filmplakátot szeretek legjobban csinálni, talán azért mert szeretem a filmeket.”

Kivonatos leírás: