Elhangzó szöveg: Földünk leghosszabb folyói között csupán a huszonhetedik a Duna. Mégis, nincs még egy vízi út a világon, amely nyolc országot érintve oly sok nép, kultúra, és gazdaság összekötője lenne, mint ez a folyam. Közép-Európa népeinek e közös természeti kincse évszázadok során gyakran ihletett alkotásra olyan kiváló képzőművészeket, mint Szőnyi István. A roppant folyó azonban nemcsak szépségeket, hanem gazdasági előnyöket is kínál. A múlt század ipari forradalma egyre sürgetőbbé tette, hogy a Dunát összekössék az iparilag fejlett Nyugat vízi útjaival. Hableány nevű jachtján gróf Széchenyi Ödön volt az első, aki kizárólag a kontinens vízi útjain hajózott Pest-Budától Párizsig. Vállalkozása során igénybe vette a Lajos-csatornát is, amely a Dunát a Majnával és a Rajnával hozta összeköttetésbe. Ennek a csatornának az építését, Lajos bajor király rendeletére 1846-ban fejezték be. Az azóta elavult és elfelejtett mesterséges vízi út helyén ma századunk egyik legnagyszerűbb mérnöki és építészeti erőfeszítésének tanúja a filmkamera. A régi gondolat újszerű megvalósításaképpen épül itt az Európa-csatorna. A 170 kilométeres vízi út hangzatos neve pontosan fejezi ki az Europakanal majdani jelentőségét. Az első elkészült szakaszt 1973-ban adták át, amely a Majnát Nürnberggel köti össze. A néhány évtizede bizarrnak tűnő gondolat megvalósult: a kontinens szívében fekvő Nürnberg tengeri kikötővé vált. A következő lépés a Regensburggal való összeköttetés megteremtése. Ennél a délnémet városnál torkoll majd a csatorna a Dunába. Természetesen egy sor sajátos problémát is felvetett az Európakanal építése. Ezek közül elsősorban a mérnöki feladatok igényelnek komoly felkészültséget. A csatorna medrének kiásása mellett ugyanis át kell hidalni a Majna és a Duna közti 200 méteres szintkülönbséget. A bonyolult zsilip- és átemelőrendszer francia mintára oldja majd meg ezt a gondot. A modern technika egyedülálló eredménye ez a felvonórendszer, amely a hajókat egyszerűen átemeli egyik szintről a másikra. Ez a megoldás jóval kevesebb időt vesz igénybe az áthaladáshoz, mint a hagyományos zsilipelési módszerek. Az Európa-csatorna, amely megteremti a közvetlen összeköttetést a Fekete-tenger és az Atlanti-óceán között, belső- és nemzetközi jogi kérdéseket is felvet. Az NSZK-ban máris a tőkés szállítási vállalatok várható kíméletlen konkurencia-harcról beszélnek. [Dr. Ing. Heinz Fuchs szinkron]: „Egészen bizonyos, hogy a Német Szövetségi Vasút nem nézi jó szemmel a csatornaépítést. Mindez arra ösztönöz, hogy a szállítási módszerek harmonikus egységét teremtsük meg.” A nemzetközi jogra vár a világ negyedik hajózócsatornájával kapcsolatos tulajdonjogi kérdések rendezése, amelyek egyelőre vitatottak. A Dunára vonatkozó nemzetközi egyezmények szellemében Magyarország azon az állásponton van, hogy a csatorna teljes útvonalát nemzetközi vízi úttá kell nyilvánítani. Ezáltal a vám- és korlátozásmentes szabad hajózás, minden ország számára lehetővé válik. A térség kereskedelmének egészséges átrétegződéséből származó előnyöket ugyanis egyetlen államtól sem szabad megtagadni. Európa közlekedésének új ütőere mentén a holland tengerparti torkolattól Dél-Kelet felé haladva ifjú nemzetközi kikötővárosok születnek. A tengerjáró hajók szállítmányai olcsó vízi úton juthatnak el Düsseldorfba, a Ruhr-vidék nagyvárosaiba, és nyersanyagra éhes iparbázisaira, majd Bonnba, Kölnbe és Nürnbergbe. Nürnberg környékén íveli át a Pegnitz folyót a híres csatorna-híd. Az Európa-csatorna vize ehelyütt hidat alkotva biztosítja a zavartalan közlekedést. Nem csal hát a szemünk, ha 1500 tonnás hajót látunk átúszni a közúti kereszteződés felett. Nürnberg mellett nemzetközi kikötővárossá fejlődhetik a festői Kelheim, Würzburg és más német kisvárosok, mint Ulm és Ingolstadt. Nyugat felől is elérhető lesz vízi úton a régi császárváros, Bécs. Új, nagyszerű kereskedelmi és ipari lehetőségek nyílnak Szlovákia gyorsan fejlődő fővárosa, Pozsony előtt is. Természetesen Budapest, és hazánk egész gazdasága is élvezheti majd a kitágult vízi út előnyeit. Az új kereskedelmi pezsgés érinti majd Újvidéket és Jugoszlávia fővárosát, - a Száva parti metropoliszt - Belgrádot. A román, a szovjet és a bolgár kereskedelmi flotta számára is rövid és biztonságos út nyílik a kontinens szívébe. A nyolcvanas évek elején, a teljes csatorna elkészültével az angol, francia, holland és skandináv hajók is szabadon juttathatják el áruikat a Duna-deltán át, az utolsó folyamkilométert is elhagyva a Fekete-tenger medencéjének kikötőibe.

Kivonatos leírás: