Elhangzó szöveg: A Tudományos Akadémia Széchenyi-emlékülésére összesereglett közgazdászok között Nyugaton élő magyar származású tudósokkal is találkozhattunk. Más közegben élnek, de magyarságukat megőrizve tisztelegtek Széchenyi nagysága előtt és arra is lehetőséget kaptak, hogy kifejtsék nézeteiket a mai magyar gazdaságról. Az emlékülés vendégei magyarországi kollégáik és kameránk előtt is elmondták véleményüket. [Dr. Bognár József, akadémikus, a Magyarok Világszövetségének elnöke szinkron]: „Ez a mostani konferencia eszköz arra, hogy a külföldön élő magyarok és az itthon élő közgazdászok között az eszmecserének, nézzétek cseréjének a kontraktusát meg tudjuk teremteni. Külföldön jelentős magyar intellektuális csoportosulások vannak, ezeknek a véleménye nagyon sok kérdésben a különböző magyar kolóniákon belül, de saját országukon belül is mértékadó számos problémában.” [Inzert: Balassa Béla, a Világbank igazgatója, USA. Lord Káldor Miklós, Királyi Kollégium Cambridge, Anglia. Elek S. Péter USA.] A fő téma nemzetgazdaságunk versenyképessége volt, hiszen viszonyainkat Széchenyi is mindig a Nyugat fejlettségéhez mérte. Hetényi István pénzügyminiszter kertelés nélkül szólt gondjainkról és őszinteségét külországi honfitársai viszonozták. Ha bírálatuk néha keménynek is tűnik, érződik bennük a szülőhazájuk iránti szeretet. A vita során érdekes volt hallani, mennyire eltér vendégeink véleménye hazánk lehetőségeiről. [Bárdos-Féltoronyi Miklós Louvain-i Katolikus Egyetem, Belgium és Marer Paul, Indiana Egyetem, USA, szinkron]: „Hát ha Széchenyi Istvánra gondolok, az első gondolatom az az, hogy a belső konstrukció, ahogy ő azt mondta nagyon erősnek kell lenni ahhoz, hogy külországba a magyar gazdaság kimenjen. Hát ez nemcsak 1830-ban volt igaz, hanem ez a ma is igaz.” (…) „Magyarország kis ország, tehát nem okoz nagyon nagy hullámokat, ha ipari cikkeivel az amerikai piacra bejön.” (…) Úgy érzem, Magyarországon még nem eléggé uralkodott el, hogy megalapozni bizonyos mértékig a magyar gazdaságnak, a magyar vállalatoknak a belső lehetőségét, létjogosultságát és azután kilépni a külpiacra.” (…) Amerika több tucat piac és a sikeres más országok azt csinálják, hogy minden ilyen nagyobb piacon, részpiacon reprezentálva vannak, ezt is a magyaroknak követni kell.” Követni a jó példákat, átvenni bevált módszereket, mintha csak a Hitel korszakos gondolatai születnének újjá. Széchenyi szavaival élve: „Le kell küzdenünk a kis népekre nem egyszer jellemző kórt, a szűken látást, hogy hitelünk szerte a világban tovább növekedhessék!”

Kivonatos leírás: