Elhangzó szöveg: Inasból lesz a mester és a legjobb árut is jól kell eladni. [vevő és eladó megrendezett beszélgetése]: " – Jó napot kívánok! – Mit kér? – 38-as inget szeretnék venni. – Válasszon, ezek vannak! – Tessék mondani, ez az ing mennyibe kerül? – Ott van rajta az ára! – Legyen szíves, bontsa ki, mertajándékba viszem! – Na, jó! Tessék! – Jó lesz ez egy 20 éves fiú számára? – Nem tudom, nem én hordom, ő fogja majd hordani. – Le tetszik blokkolni? – Ott a kassza! – Viszont látásra!" [szakoktató beszélget a diákokkal]: "– Ki mit vett észre, a Laci? – Hát, válaszra se méltatta a vevőt, akkor támaszkodott… – Igen… – Ide-oda figyelt, nem a vevőre. – Rá se nézett a vevőre. – Nem beszélt rendesen a vevővel, nem volt udvarias." [eladó és riporter beszélgetése]: "– Minél közvetlenebb valaki, annál népszerűbb, s annál jobb. Ez szerintem, ez az én véleményem. A másik pedig az, hogy igyekezni a vevőnek olyan árut adni, amiért a vevő ide jár a bótba… – Na de, ha nincs olyan áru? – Ha nincs olyan áru, akkor szerezni kell! Azér’ jó egy jó kereskedő." [szakoktató beszélget a diákokkal]: "– De azt az eladónak nem szabad mutatni a vevőnek, hogy ő, hogy ő neki nem jó napja van ma. – Én nem hiszem, hogy meg tudnám unni ezt a szakmát, mert én eleve úgy jöttem, hogy tényleg szeretnék az emberekkel egész végig foglalkozni. És, hát szeretem is az embereket. – … jó emberismerő legyen, kereskedelmi ismereteket tudja, (…) hivatástudata legyen, az is fontos, akkor becsületes legyen. – Anyuék mondták, hogy legyek valami műszerész vagy valami, én mondtam, hogy nem, mer’ énnekem nem tetszik az. Én emberekkel szeretnék foglalkozni és ez olyan jó érzés, amikor segíteni tudok valakinek, s ott hálálkodik. Én szeretnék az embereket szolgálni, nem tudom, mér’." Jó kereskedelmi hitvallás ez. Minél nagyobb a választék és minél magasabb az árszint, annál nagyobb szükség van rá.

Kivonatos leírás: