Inzertszöveg:
A nemzet könyvtára (Szabó László, Farkas Kálmán)
Elhangzó szöveg:
Mátyás király Corvinái és a sok százezer kötetnyi egyéb írásmű, nyomtatvány, hírlap nemcsak drága, hanem pótolhatatlan nemzeti érték. Őrzésükre, gondozásukra létesítette Széchenyi Ferenc azt a könyvtárat, amely napjainkra az ország legnagyobb gyűjteménye lett. [dr. Havasi Zoltán főigazgató]: "A magyar Nemzeti Könyvtárat 1802-ben alapították, ez a cselekedet tette lehetővé, hogy a Magyar Nemzeti Könyvtárnak az a gyűjteménye és a funkciója kialakuljon, amiből ma nemzeti könyvtár vált. Az alapfeladat az, hogy az országban keletkező dokumentumokat, könyvnyomtatványokat a lehető teljességgel gyűjtse. Gyűjti a könyveket, gyűjti a folyóiratokat, újságokat, egyéb más dokumentumokat is, minden nyomdaterméket, ezen kívül azonban az írott kulturális emlékeket is." Nemzeti könyvtárról lévén szó, itt különösen gyorsan nő a megőrzendő és kutatók, érdeklődők rendelkezésére bocsájtható anyag mennyisége. A tárolási lehetőségek azonban, nagyon enyhén szólva, nem növekednek ilyen arányban. A Nemzeti Múzeum épületében mondhatni albérlőként működő Széchenyi Könyvtárnak szorító gondja a helyszűke. Legnagyobb könyvtárunk, kevés magyar intézményről állíthatjuk ezt, már vagy egy évszázada krónikus helyhiányban szenved. Az élet, a kutatás azonban nem állhat meg. Csaknem három évtizede hangzott el az első, de mint azóta kitűnt, korántsem az utolsó ígéret a tartós megoldásra. Szerencsére a könyvtár nehézségei ellenére is tárolni tudta azokat a régi újságokat, amelyekből kiderült, hány "végleges" határidőt közöltek már az igazi megoldásra, a várbéli költözködésre. Még a legújabb "végleges dátum" is bizonytalan, bár odafent a Várban valóban épül a könyvek palotája. Kőművesek és egyéb szakmunkások dolgoznak a patinás termekben, szóval, most már komolyan történik valami. Huszonkét raktár elkészült, sajnos ez sem olyasmi, aminek maradéktalanul örülhetnénk. A hatalmas könyvtár költözik is, nem is. De a tucatnyi átmeneti szálláson tárolt értékes könyvek a csökkent olvasószolgálat ellenére sokat, sőt, túl sokat ingáznak a Duna két partja között, és aligha mindig a legkorszerűbb módon.
Kivonatos leírás:
Kapcsolódó témák:
-
Szakmai címkék:
-
Kapcsolódó helyek:
-
Személyek:
-
Nyelv:magyar
Kiadó:Budapest Filmstúdió
Azonosító:MFH_1981_09-01