Elhangzó szöveg: Igazi fesztivál hangulat uralta Pécs városát, a tizennegyedik magyar Játékfilmszemle alkalmából. Mert, akárcsak az elődöket, a mai filmalkotókat is az új utak keresése jellemzi. Akit először kérdeztünk, a válóságtól a valóságig jutott. Igaz, műfajt váltva. [Szabó István filmrendező, szinkron]: „A főiskola elvégzése után először a Filmhíradóhoz kerültem, ami egy egészen csodálatos dolog volt, mert a kamera másik oldalán álltunk, tehát ahol most Te. És hát a legkülönbözőbb helyzetekben dolgozhattunk, mégpedig könnyű kamerával, kezünkben a felvevőgéppel és emberekkel beszélgettünk. Ez egy nagyon jó iskola volt.” Ez az iskola jelentkezik ma a Bankett című filmben is. [Részlet szinkron]: „– Ott önálló köztársaság van? Ott önállóan irányítják? Elébb így mondogatták, és később pedig, mikor Rábait támadták, jogosan, később jogosan, akkor kikiáltották, hogy mert Vésztőn köztársaságot alakított ki Rábai. Itt született meg az, hogy az ország tudomást szerzett arról, hogy Vésztőn köztársaság vót.” [Almási Miklós zsűritag, esztéta szinkron]: „Egy évvel ezelőtt elkezdődött egy olyan folyamat, ami egy kicsit oldotta azt a meglehetősen jeges atmoszférát, ami a magyar filmeket körülvette. Nem azt mondom, hogy most már a néző lelkesen megy magyar filmekért a moziba, azt sem mondom, hogy a tényleges nézőközönség elégedetten távozik, de jelentősen emelkedett a nézők száma, megindult valami érdeklődésféle. És ez talán annak is köszönhető, hogy a mostani Filmszemlén is látható filmek szélesebb színskálán mutatják be életünket, múltunkat, problémáinkat.” [Berendt T. Iván, akadémikus, a zsűri elnöke szinkron: „A filmek hihetetlen nagy hányada foglalkozik most a történelmi félmúlttal, az 1940-es, 50-es évek fordulójával, az azt követő időszakkal, sőt volt, van olyan film is, amely az 1956 ősze utáni kiinduló konszolidációs folyamatot tekinti a vizsgálódás periódusának.” [Bacsó Péter filmrendező, szinkron]: „A történelem azt mutatja, hogy az emberiség nagyon nehezen tud tanulni a múltjából és állandóan ismételni kell az igazságot, hogy világosan lássuk, hogy merre tartunk és merre kell tartanunk. Azért beszélünk ilyen intenzíven az 50-es évekről.” [Fábri Zoltán, filmrendező, szinkron]: „A történelemnek bizonyos válsághelyzeteibe került kisember, aki alapjában véve nem túlságosan nagy koncepciójú, valami döntési kényszer elé kerül, én azt hiszem, ezt tükrözi a Requiem is.” [Részlet szinkron]: – Lehetetlen, hogy ne kérjenek bocsánatot. Hogy ne kövessenek meg. Államellenes összeesküvés. Ez röhögni váló. [Surányi András filmrendező, szinkron]: „Tulajdonképpen nagyon sok filmkészítőnek eszébe jutott, hogy az Aranycsapatról kéne filmet csinálni. Az én generációm az, amelyik most tart ott, hogy kérdéseket fogalmazzon meg a szüleinek, az apja és az apja korosztálya számára. Hogy ez az Aranycsapat egy kialakuló társadalmi rend számára milyen politikai funkciókat is képviselt, ezek azok a kérdések, amelyeket szerettünk volna a filmben feltenni. Egy mítosz története érdekelt, mitikus hősökkel, akikről kiderül, hogy nagyon is földönjáró emberek.” A következő nemzedék mítoszteremtőiről szól Koltai Gábor filmje, A Koncert. [Berendt T. Iván, akadémikus, a zsűri elnöke szinkron: „Az elmúlt év egyik legnagyobb sikere, a magyar filmgyártás egyik legsikeresebb filmje a Mephisto, tulajdonképpen annak köszönhette nemzetközi és hazai kiemelkedő sikerét, mert ez a film, mint minden igazán nagy mű, annyi értelmet nyer, ahány ember nézi, ahány ember próbálja a maga számára megfejteni és a maga életében valahol elhelyezni. De talán még ennél is jelentősebb az a hihetetlen műgond, amivel ez a film készült. Azt hiszem tehát, hogy kiváló forgatókönyv izgalmas kivitelezése biztosította ezt a sikert ennek a filmnek.” A pécsi fesztiválhét a filmkedvelőknek igazi izgalmakat hozott. S akik nem lehettek jelen, azokat tájékoztatta a televízió.

Kivonatos leírás: