Elhangzó szöveg: Következőkben pedig - hogy a sakk szellemi fáradságát kipihenjük - látogassunk el a Dunakanyarba, amely a Balaton után a legtöbb kirándulót vonzza. De nemcsak turisták járnak Visegrád környékén. A szép vízparti tájon festő dolgozik. A több éve Visegrádon élő Ruttka Ferenc szinte „házi festője” a tájnak. Alkotásai még az étterem prózai környezetében is magukra irányítják az éppen gasztronómiai élvezeteknek hódoló vendégek érdeklődését. Festményeiből sugárzik a természettel való bensőséges kapcsolatnak és annak az élménynek az öröme, amikor a vízzel, fákkal gazdag külvilág ihletésére bontakozik ki keze nyomán a kép. A Silvanus szálló erkélyeiről és presszójából remek kilátás nyílik, és nemcsak a tájra. Az ácsolt színpadon Köllő Miklós és a Dominó együttes „Bolondok éjszakája” című pantomimjának részleteit látjuk. A bolondokházában ápoltak éber álmai sejlenek át a táncmozdulatokon. A pantomim nyelvezete jelképszerű, akár ősien egyszerű, akár rafináltan bonyolult, hiszen sűrít és elvonatkoztat. A festő a képzőművészet törvényeinek megfelelő egyszeri képben igyekszik megfogalmazni a pantomimban megkomponált emberi mozgássoroknak saját művészetére gyakorolt hatását. Ruttka Ferenc tárlatán a képek arról győznek meg, milyen fontos és megtermékenyítő a természet szerepe a képzőművészetben, s hogy milyen szoros kölcsönhatásban állnak egymással a különböző művészeti ágak.

Kivonatos leírás: