Elhangzó szöveg: Ismerős utakon. Akár filmcím is lehetne, pedig egy termékeny és gazdag életpályát jelez. Fél évszázada lépte át először a filmgyári kaput Illés György, Kossuth-díjas operatőr, szakmánk mindig fiatal, nagy örege. Alkotó műhelyt és második otthont jelent számára ez az épület, ahol az új magyar filmgyártás negyven éve alatt kétezernél is több híradó készült. [Illés György szinkron]: "Nagy öröm számomra, hogy 1985 júniusában lesz 50 esztendeje annak, hogy ebbe a Filmgyárba én beléptem és itt dolgoztam a háború végéig, mint világosító. Háború után kerültem aztán a MAFIRT-hoz, az előző vállalat jogutódja, és itt kezdtem el a híradónál dolgozni, ahol dokumentumfilmeket és híradókat csináltunk. Életünk itt a Filmhíradónál azzal indult, hogy elkezdtük azt, amit az ország népe minden vonatkozásban csinált, az újjáépítést. Mi ezt az újjáépítést a film kamerájával kísértük végig, amely abban az időben azonban nem is volt olyan egyszerű. Közvetlen háború után nem nagyon volt nyersanyagunk. Nem nagyon volt felvevőgépünk. A híradó maga úgy készült abban az időben, hogy megcsináltuk az eseményt, előhívtuk az anyagot és tulajdonképpen a negatívot kellett megvágnunk, ahhoz kellett a szöveget megcsinálnunk és mi is tulajdonképpen az anyagot már csak rendszerint akkor láttuk, amikor már a moziba szállítottuk. De hát azt hiszem, hogy ez abban az időben minden vonatkozásban így ment az országunkban, mert hiszen Magyarország akkor a lehető legrosszabb állapotban volt gazdaságilag és mindenféle szempontból. Mégis számunkra, akik abban az időben a Filmhíradónál dolgozhattunk, nagy élményt jelentett az, hogy utazhattunk az országba is, követhettük azt a hallatlan szép emberi törekvést, hogy ezt a magyar hazát újra fölépítsük, megindítsuk az életet és egy eddig még nem ismert, szebb élet alakuljon ki itt Magyarországon. Nekem abba a szerencsében volt részem, hogy a Filmhíradó révén ezt végig tudtam követni. Követni és egy bizonyos fokig, hát a kamerával egy történelmet írni, ami az utókor számára is, én úgy érzem, hogy egy nagyon nagy és fontos dolog." Új operatőr nemzedékek vallják mesterüknek, érkeztek, a találó méltatás szavait idézve, Illés szekerén a hazai és világhírnév csúcsaira. Ezért lehet ott mindenütt a kamera, milliónyi néző szemeként. Hullámok dobálta csónakon itthon és melegebb égtájak alatt, a sivatag hajóján, mélységben és magasságban. Megörökíti a hétköznapok megannyi drámáját, eseményét, krónikása a jelen történelmének, de nem jelent optikai csalódást az sem, amikor derűs pillanatfelvételek következnek. Ilyen buzgó asszisztensekkel természetesen könnyű dolgunk akadhat. Rendszeres cserekapcsolat a nagyvilággal, filmjelentések Budapestről külföldre s az érkező tudósítás szinte a repülőgépből kerül a vetítőbe. Filmes nyelven szólva, Illés György ott volt az első métereknél, amikor negyven éve a Filmhíradó első száma a Rádió első adásáról számolt be. A hangszórókban új hívójel hangzik fel: "Te vagy a legény, tyukodi pajtás". A Szabad Magyar Rádió hívja a magyar hallgatót. Rádió Budapest. És az első szabad május elseje, Magyarország és Budapest újjászületésének, magára találásának olyan jelentős állomása. A korabeli híradó szövegét Major Tamás mondja, egy akkor természetes és ma már visszaadhatatlan műfajban, szárnyaló prózában. Nagy seregszemlére, nagy Budapest minden főútvonaláról csaknem egyszerre indult el a több mint 20 kilométer hosszú menet. Az ipari munkásság, a kereskedelmi alkalmazottak, szállító munkások, a BESZKÁRT dolgozói, a magántisztviselők nagy tömegei mind - mind egybeforrott lélekkel zarándokolnak az ünnepségre, hogy tanúságot tegyenek az egységről, arról a szilárd elhatározásról, hogy ezt a lerombolt országot újjáépítik, és hogy ez az ország a dolgozók Magyarországa lesz. Az útvonalakon a táblák ezrei hirdetik a mai idők legszebb jelszavát: Föld, Kenyér, Szabadság! A gyárak, a nagy és kisüzemek munkássága egymással vetélkedve iparkodott az első szabad május külső képét melegebbé, ünnepibbé tenni. A Hősök terén rendezett ünnepség első szónoka Kossa István, a Szabad Szakszervezetek országos főtitkára. [Kossa István]: "A Magyar Szabad Szakszervezetek, a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt nevében köszöntöm Nagy-Budapest dolgozóit az első szabad május elsején. Ma nem dübörög a gyárakban, az eke, nem hasít új barázdát és nem serceg a toll a fehér papíron, mert ma ünnepet ülnek a műhelyek, a föld és az irodák robotosai. Ezt az ünnepet a világ dolgozóinak ünnepét, nem állami törvények, nem kormányok parancsai teremtették meg, nem is egyházak parancsára ünnepelnek ma, hanem a május elseje, a dolgozó nép akaratából jött létre." Régi tradíciókhoz híven a munkásság a városnegyedbe vonult, örülve a szabad életnek, önfeledten átadja magát a ligeti szórakozásnak és a friss sörnek. Az új világ új hajnalán az új nemzedék a jövő hatalmas fájának zsenge hajtása nyomtalan, játékos kedvű, jó étvágyú gyermeksereg ünnepelte a szabadságot, amely számára most már egészen bizony nagyobb, ízesebb falat kenyeret, szíve gondtalanabb, tartalmasabb életet fog hozni.

Kivonatos leírás: