Inzertszöveg:
40 éves a Magyar-Szovjet Baráti Társaság (Készítették: Kolonits Ilona, Drahos Kálmán, Hollósy Tiborné, Kiss Gabriella, Nádasi László)
Elhangzó szöveg:
[Gyerekek orosz szinkron] [Tanár néni szinkron]: "Óriási értéke van az óvodában elkezdett nyelvoktatásnak. A játékos nyelvtanítást a Magyar-Szovjet Baráti Társaság nagyban segíti." [Apró Antal, a Magyar-Szovjet Baráti Társaság elnöke, szinkron]: "1945. június 9-én alakult meg a Magyar-Szovjet Baráti Társaság első szervezete. Természetesen Magyarországnak, a magyar dolgozóknak, a magyar forradalmi munkásmozgalomnak már régebbi kapcsolatai voltak a Szovjetunióval és nagy számban vettek részt magyarok a szovjet hatalomért folyó harcban. A társaság fontos feladatának tartotta őrizni ezt a hagyományt, megismertetni a magyar néppel a Szovjetuniót a Szovjetunió eredményeit." [Részlet a Mafirt Krónika 1946. júliusi számából, szinkron]: "Az első országos kongresszust Szent-Györgyi Albert díszelnök nyitotta meg. (
) A társaság munkáját és a különböző problémákat Zilahy Lajos elnök, Vaszilij Parin professzor ismertették." [Apró Antal, a Magyar-Szovjet Baráti Társaság elnöke, szinkron]: "A történelmi hűség kedvéért és az első Magyar-Szovjet Baráti Társaság iránti tiszteletből felolvasok néhány sort az alakuló ülés határozatából: Munkánkat azzal a tudatos szándékkal kezdjük el, hogy túlmegyünk az egyszerű felvilágosítás határán. Tudjuk, hogy a kölcsönös megismerés kölcsönös szeretettel szoros, termékeny barátsággá fog nőni." [Részlet a Magyar Filmhíradó 1974. augusztusi számából, szinkron]: "A történelmi igazság azonban megköveteli, hogy emlékeztetőül fölvillantsunk néhány filmdokumentumot a korábbi évekből. Akkoriban még romok okozták a forgalmi dugókat fővárosunkban. A szó közvetlen értelmében életre kellett kelteni Budapestet és ebben a Szovjet Hadseregtől kapott teherautók sokat segítettek. Közreműködtek a romeltakarításban, az újjáépítés megkezdésében és a közellátásban. Sokszor adott, aki nehéz időkben gyorsan adott. A budaörsi repülőtérről ünnepélyes külsőségek között indítja el az első gépet a Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Részvénytársaság. [Részlet a Mafirt Krónika 1947. áprilisi számából, szinkron]: "Budapest az ország felszabadulásának második évfordulóján nagy ünnepség keretében avatja fel a Gellérthegyen felállított Szabadság-emlékművet, Kisfaludi Stróbl Zsigmond szobrászművész monumentális alkotását." A barátság szervezetéről szólunk, amelynek szelleme átjárta a két ország sokszínű együttműködését az elmúlt 4 évtized alatt. Magyar diákok indulnak szovjet egyetemekre. A szovjet ösztöndíjas fogalma és rangja közismert: itt vannak ma is hazánk vezető értelmiségének soraiban. [Részlet a Magyar Filmhíradó 1950. februári számából, szinkron]: "Óriási lelkesedéssel fogadta Vörös Csepel munkássága a Szovjet-Magyar Barátsági Hónapra fővárosunkba érkezett Pjatnyickij orosz népi ének és táncegyüttest." Ipari központ, új város épül a kukoricaföldön, a hajdani Dunapentelénél. A kohók és üzemek azt a nyersanyagot dolgozzák fel, amely a szovjet vasérclelőhelyekről érkezik. A Szovjetunió segítségével túljutva a nagy erőpróbán, a történelmi barátság fejlődhet tovább. Tupoljev akadémikus mutatja be új gépét a magyar kormányfőnek. [Részlet a Magyar Filmhíradó 1974. augusztusi számából, szinkron]: "Budapest világhírű vendége: az első űrhajós, a feledhetetlenül kedves és szerény Jurij Gagarin." A Don partjáról jött a Duna mellé Mihail Solohov, aki szívesen látogatott el egy magyar szövetkezeti gazdaság tagjai közé, és akit természetesen megelőztek könyvei és velük a népszerűség. Sosztakovics rendhagyó órát tart a Lorántffy Zsuzsanna Zenei Általános iskolában. Feljegyez a táblára egy orosz melódiát, de a folytatás már a magyar módszer eredménye. "Hát igen, válámi van." Aki látta Rajkin szatirikus estjeit, tanúsíthatják, hogyan lett a művész magyarnyelvű kiszólásából mindennapi életünk valóságos szállóigéje. Kétoldalú megállapodás, több mint húsz esztendővel ezelőttről. És az okmány tartalma mindannyiunk számára tárgyiasult formában jelenik meg, épül a Barátság kőolajvezeték. A KGST-ben megvalósuló együttműködés keretében, a kölcsönös előnyök jegyében olaj, földgáz, villamos-energia áramlik ezer kilométeres távolságokon keresztül. Cserélődik a helységnévtábla és változik a látkép. Tiszaszederkény helyét Leninváros, a magyar vegyipar fellegvára foglalja el. [Bíró Gyula, a Magyar-Szovjet Baráti Társaság főtitkára, szinkron]: "Leninváros egyike az országszerte működő több mint 1800 MSZBT tagcsoportnak. Az ipari és mezőgazdasági üzemek, intézmények, különböző tanintézmények kollektívái a tagcsoportokon keresztül tudják leghasznosabban és leghatékonyabban kifejteni a magyar-szovjet barátság erősítése érdekében kifejtett munkájukat." Kooperáció minden szinten: a föld alatt kék metrókocsik Budapesten a mityisinszki gyárból, a felhők felett a Malév Tupoljev és Iljusin gépei. És a szovjet utakon magyar Ikaruszok, biztos piacot jelentve a magyar exportnak. . [Részlet a Magyar Filmhíradó 1974. augusztusi számából, szinkron]: "Itt Csepelen éppen úgy, mint mindenütt az országban, mérnök és munkás naponta tapasztalja, hogy a szovjet tudomány és technika hatalmas ösztönző és segítség számunkra, ugyanakkor kapcsolataink fejlesztésének kimeríthetetlen forrása. Csepel dolgozói munkájukkal jelentősen hozzájárulnak már ma is a magyar-szovjet barátság és együttműködés további erősítéséhez és elmélyítéséhez. Leonyid Brezsnyev szavait talán nem is kell fordítani. Arról beszélt, hogy a szovjet emberek, magasra értékelik a magyar és a szovjet nép barátságát, amely táplálja és erősíti mindkét ország további sikereit." A Szovjet Kultúra és Tudomány Háza a budapesti belvárosban. A Semmelweis utcai épületről joggal mondják, hogy ez az a ház, ahol mindig történik valami. Gazdag programokkal áll minden korosztály rendelkezésére. A baráti társaságok moszkvai otthona nem messze a Kreml falaitól. A Magyarország életét is bemutató Barátság Háza. De a barátság és együttműködés eljut a Kozmoszba is, eljutott ide Farkas Bertalan, aki azóta is tevékeny munkása annak a szervezetnek, amely a barátság ápolására hívatott. S a csúcstechnika ma már hétköznapjainknak is részese. Magyar és szovjet szakemberek várják a pillanatot, egyeztetik óráikat, hogy 1982. december 27-én nulla óra tizenkét perckor megindulhasson és áramot adjon az első magyar atomerőmű. [Szinkron]: "A Magyar-Szovjet Ifjúsági Barátság Fesztivál alkalmából rendezett ifjúsági béke nagygyűlés résztvevői felhívjuk a világ velünk egykorú fiataljait, hogy tiltakozzanak a fegyverkezési hajsza fokozása, valamint az agresszív háborús készülődés ellen!" Moszkvában a két ország barátsági szerződésének évfordulója a szovjet párt és állami vezetés számos képviselője, köztük Mihail Gorbacsov jelenlétében, bensőséges ünnep volt. [Bíró Gyula, a Magyar-Szovjet Baráti Társaság főtitkára, szinkron]: "Munkánk eredményességét a magyar Vörös Zászló érdemrend és a szovjet Népek barátsága érdemrend kitüntetéssel is elismerték." Moszkvában a negyvenedik évforduló, a közönség soraiban a veteránok között ül Vaszil Guszev, aki a felszabadító harcok idején elsőnek ért páncélosával Székesfehérvárra. Az ünnepség szónoka Filipp Jermas, a Szovjet-Magyar Baráti Társaság elnöke. Kiállítás a szovjet fővárosban. Címe: Élni tudtunk a szabadsággal. A találkozások klubjában Natalia, Zalka Máté lánya; Scserbakov tízszeres ökölvívó bajnok, aki Papp Lacinak üzen, és a sportvilág csillagai közül a Mojszejeva-Minyenko páros. Találkozunk és van mondandónk egymásnak, Moszkvában és Budapesten, hiszen az egymásrautaltság elválaszthatatlan része életünknek, és folyamatos öröksége a következő nemzedéknek.
Kivonatos leírás:
Kapcsolódó témák:
-
Szakmai címkék:
-
Kapcsolódó helyek:
-
Személyek:
-
Nyelv:magyar
Kiadó:Budapest Filmstúdió
Azonosító:MFH_1985_23-01