Elhangzó szöveg: Ismét nyár, ismét a Balaton. Idén is tízezrek veszik igénybe a SZOT beutalóit, és élvezik a hűs hullámokat, a gondtalannak látszó nyaralást. Egész mostanáig a SZOT-üdülés messze a legolcsóbb volt. Ma már ekörül is vannak viták. [Szász Ferenc és családja]: "Mikor először gondolkodtunk azon, hogy hová kellene menni a nyáron nyaralni, akkor a SZOT-üdülőt kihagytuk, mivel úgy hallottuk, hogy az árai igen magasak." [Bakai János, a SZOT Déldunántúli Igazgatóságának vezetője]: "A SZOT Elnökség állásfoglalásában a dolgozók, a szakszervezeti tagok érdeke jutott kifejezésre akkor, amikor a 88-as évre nem emelte meg a beutaló jegyek térítési díját, hanem továbbra is a költség 20-30 %-át kell csak fizetni a kéthetes beutaló jegyek után." 1988 már a SZOT-igazgatóságokat is ésszerűbb gazdálkodásra, vállalkozási formák bevezetésére kényszerítette. [Bakai János]: "A SZOT-beutalókban 40%-ot biztosít az állam a Pénzügyminisztériumon keresztül és a hiányzó 40%-ot a SZOT-igazgatóságnak, illetve az üdülőknek ki kell gazdálkodni saját bevételeiből. A konyhák szabad kapacitását külső cégek felé eladjuk. A vállalati üdülőknek, más szervek üdülőinek reggelit, ebédet és vacsorát biztosittunk, kézpénz fizetés ellenében." A sok, szépen hangzó mondat közül azonban a következő tényt sem hagyhatjuk figyelmen kívül. [Szász Ferenc és családja]: "Utána érdeklődtünk és úgy tűnt, hogy nem a SZOT-üdülésnek a költségei, inkább a járulékos költségek, közlekedés és a egyéb szolgáltatásoknak az árai emelkedtek igen keményen." Vagyis, az üdülőházak körüli lángos- és pecsenyesütők, a zöldségfélék, a közlekedés és szórakozás magas árai, a sportpályák díjai zavarják, sőt lassacskán már veszélyeztetik az üdülést és akkor talán már nem olyan vidám az üdvözlet.

Kivonatos leírás: