Inzertszöveg:
Munkatársak: Kővári Tamás, Ónodi G. György, Lakatos Iván, Moldoványi Judit, Szekrényesi Anna, Hollósy Tiborné, Thúróczy Csilla, Kátai Róbert, Szerkesztette: Gorbói Tamás.
Elhangzó szöveg:
Ha valaki Eger nevét hallja, barokk templomok, házak, vagy a Vár jut eszébe. Bár gondolhat más érdeklődési kör esetén az egri borra is. Azonban a várostól néhány kilométeres távolságon belül szintén találhatunk mind természeti, mind pedig históriai különlegességeket. Egerszalók és Demjén között tör a felszínre ez a mészben és más oldott ásványi sókban gazdag hőforrás. Amit itt látunk, az nem a téli fagyban képződött jég, hanem a vízből kiváló, lerakódó fehér mésztufa. Fűcsomókra, ágakra és önmagára lerakódva üregeket zár magába, az ember előtti évmilliók során számos ilyen forrás hatalmas barlangrendszerek kiépítésére is képes volt. A forrástól nem messze van Verpelét község védett kovácsműhelye. Az 170-as évek óta működik, de a helyi hagyományok szerint már Mátyás király óta kovácsok dolgoztak ezen a helyen. Az egyházi műemlékek egyik legszebbike Tarnaszentmária 1100 előtt épült román kori katolikus temploma. A többször is átépített feldebrői templom. Állítólag ide temették 1046-ban Aba Sámuelt, harmadik megkoronázott királyunkat és innét vitték át hamvait a sárhegyi kolostorba, a freskók az 1100-as években készültek. Egertől északra áll a ciszterciták bélapátfalvi román kori temploma. Egertől keletre fekszik Noszvaj. Kastélyát az 1770-es években De la Motte császári tábornok építtette, valószínűleg Fellner Jakab tervezte, mint Eger város és környékének számos épületét. Freskói a legszebben megmaradt magyarországi barokk alkotások közé tartoznak.
Kivonatos leírás:
Kapcsolódó témák:
-
Szakmai címkék:
-
Kapcsolódó helyek:
-
Nyelv:magyar
Kiadó:Budapest Filmstúdió
Azonosító:MFH_1991_34-03