Elhangzó szöveg: [Dr. Hegedűs Csaba szövetségi kapitány, szinkron]: "- Igaz, hogy tudod, így kell edzeni, így kell edzeni… Keresztbe fogok, és úgy megy alá a kar! Gyerünk! Egy percet megtekerni, egy percet, tessék! Egy percet! Most! Nagyon jó, nagyon jó! Ez az, ez az, ez az… emeld föl a fejed! Ez az, ez az! Tovább, tovább, tovább! Tessék! Ott van! Le kell vinni!" Egy edzés a sok közül, egy állomás a moszkvai olimpia felé vezető hosszú és küzdelmes úton. Gyakorolnak a birkózó válogatottak, a san diegoi világbajnokság tekintélyes hősei, és mindazok, akik arról álmodoznak, hogy egyszer majd a győztesek nyomába léphetnek. Íme, a birkózás ábécéje, az erős emberek repertoárja. Hídállás és sótörés, bakugrás és szaltó. Mindent gyakorlatnak használt látják az olykor mackós külsejű, ám nagyon is fürge és meglepően hajlékony birkózók. Még a kirugós orosz tánc is műsorba került, hiszen erősödnek a lábak, dolgoznak az izmok. Kovács István, a csepeliek világbajnoka nem pályázik a tornász aranyérmes Magyar Zoltán babérjaira, de láthatóan otthonosan mozog a szőnyegen. A 62 kg-os Szalontai Zoltán pedig a közel másfél mázsás Balla Józsefet úgy emeli a magasba és hintáztatja, mintha meg se kottyanna neki. Ki a legerősebb, ki a legügyesebb? Három magyar világbajnok egy szőnyeget, avagy körbirkózás aranyérmesek módjára. Rácz Lajos nekifeszül Tóth Istvánnak és Kocsis Ferenc vasmarkától sem retten vissza. Aztán egy forgás, gyors szerepcsere, s már Tóth próbál túljárni a sokkal nehezebb Kocsis eszén. Ez már csak a levezetés a majd háromórás gyúrás után. Vége egy edzésnek, egy nappal újra közelebb vagyunk a versenyek versenyéhez.

Kivonatos leírás: