Elhangzó szöveg: Száz és száz felvétel örökítette meg a szovjet női tornasport egykori nagyságát, Elvira Szágyit, aki még az olimpiai- és világbajnok csapatában is rendkívüli egyéniségnek számított. Neve elválaszthatatlanul összeforrt a sportág fejlődéstörténetével, és talán már nem is akad hozzá hasonló - ahogy mondani szokás - tűzről pattant lány. Elvira a montreali olimpián aratott siker után mondott búcsút a versenyzésnek, de a tornához hű maradt. A szovjet tornasport egyik nagyhírű központjában, a moszkvai Dinamónál dolgozik. Feladata szép és igazán kedvére való: kicsiket, kislányokat tanít a torna szeretetére. Elragadó apróságok tudása gyarapodik munkája nyomán, fogékony és nagyon szorgalmas tornászpalánták tanulják a sportág alapjait tanácsaira hallgatva. A pöttöm kis Tánya Bazsenova még csak zsámolyra lépve tud felkapaszkodni az előtte magasodó gerendára, ott viszont már elemében van, hiszen a B-elemnek számító spárga sem okoz gondot neki. No, az erőkézállás még nem megy, de Szágyi biztosan megmagyarázza majd a dolog nyitját. A fiatal edző olyan féltő gonddal neveli és tanítja kis tanítványait, mintha gyermekei lennének. Ezekből a kis reménységekből alakul majd ki az új szovjet válogatott, ha előbb nem, hát az 1988-as olimpián. Addigra Tánya Jatkevics sem botladozik a talajszőnyegen, hanem szórja majd a dupla szaltókat, s ha jól figyel Elvira nénire, még belőle is olyan nagyszerű versenyző lehet, mint tanítómesteréből. Ő pedig a kis Diana, aki máris izeg-mozog, simogatja, paskolja az édesanyját Elvira Szágyi. Előbb vagy utóbb ő is bemutatkozik a Dinamo csarnokában.

Kivonatos leírás: