1948. március
UMFI Magyar Filmhíradó1.
1848-1948 [Centenáriumi ünnepség az 1848. március 15-i forradalom 100 éves évfordulóján] 9639 megtekintés, 0 hozzászólás, 12 megosztás
Több filmhír ebből a híradóból:
1

Adatlap

Inzertszöveg:
Elhangzó szöveg: [Révai József:] "Kossuth Lajos azt hagyta reánk, hogy a nemzeti függetlenség védelmében fel kell tudnunk áldozni minden csepp vérünket. Tőle tanultuk: ha van kérdés, amiben nincs alku, akkor a nemzeti függetlenség kérdése az." 1948. március 15-én a magyar szabadság hajnalának százéves évfordulóján ünnepi gyűlésre gyűlt egybe a magyar törvényhozás, hogy törvénybe iktassa 1848/49 emlékét. A centenáriumi ünnepségekre, Budapestre érkezett a Szovjetunió küldöttségének élén Vorosilov marsall, Tito Jugoszláviájának képviselői, a Román kormány, Lengyelország, Bulgária, Csehszlovákia, az albán és a hősi görög nép küldöttei. [Révai József:] "1848 elbukott, mert vezető osztályában két lélek lakozott. Mert a parasztság nem állt oda, életre-halálra a nemzeti ügy mellé, mert a magyarság magára maradt. Ezúttal más a helyzet. Kérem a törvényjavaslat elfogadását!" Révai József előadói beszéde után Dinnyés Lajos miniszterelnök emelkedett szólásra. [Dinnyés Lajos:] "Kegyelettel és hódolattal az 1848/49 hőseinek és nagyjainak tette és alkotása iránt, tekintetünket a jövő felé szegezzük, és amikor az ő emlékezetüket törvénybe iktatjuk, ezt a törvényt olyan törvények sorozatába ékeljük be, amelyek az ő munkájuk, áldozatos harcuk és mártíromságuk betetőzését és megvalósulásukat foglalják magába. Ebben a szellemben kérem a törvényjavaslat elfogadását!" Az ünnepi nap zenés ébresztővel kezdődött. Az országgyűlés ülésének megkezdése előtt a köztársaság elnöke, a kormány és az országgyűlés tagjai, a külföldi küldöttségekkel együtt megkoszorúzták Petőfi Sándor szobrát, utána Kossuth Lajos szobrához vonultak. Joinville tábornok, a francia szabadságharcosok koszorúját helyezte el. Markosz tábornok Görögországa is lerótta hódolatát. És a magyar szabadságharcosok is elhozták koszorújukat. És ott, ahol száz évvel ezelőtt először harsant fel Petőfi szabadságharcra hívó Nemzeti dala, az új márciusi ifjúság szabadon menetel a szabadság ünnepén. A szabadságharc emlékét megörökítő törvényjavaslat elfogadása után, Vorosilov marsall üdvözli a magyar törvényhozást és a magyar népet. [Vorosilov beszéde: (oroszul)] És mialatt a baráti népek kormányainak küldöttei csatlakoznak a marsall üdvözlő szavaihoz, az ünneplő nép zárt sorokban vonul a Parlament elé az Országos Nemzeti Bizottság centenáris nagygyűlésére. A nagygyűlés kezdete előtt az Országos Nemzeti Bizottság megkoszorúzza Táncsics Mihálynak, a magyar munkásmozgalom forradalmi előharcosának börtönét. És a lengyel küldöttség jelenlétében Bem apó szobrát. Az országgyűlés ünnepi ülésének utolsó mozzanata képpen a köztársaság elnöke aláírja a 48/49 emlékét megörökítő törvényt. Az ülésről a köztársasági elnök úr, a kormány, a külföldi küldöttségek és az ország legjobb rohammunkásai levonulnak a centenáris nagygyűlésre, amelyet Szakasits Árpád miniszterelnök-helyettes, a Nemzeti Bizottság elnöke nyit meg. [Szakasits Árpád:] "Mélyen tisztelt ünnepi nagygyűlés! Az Országos Nemzeti Bizottság és a Történelmi Emlékbizottság nevében szívből köszöntöm Önöket nemzetünk e nagy és dicsőség fényében tündöklő emléknapján!" A nagygyűlés ünnepi szónoka a köztársaság elnöke. A kormány nevében Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettes szól a néphez. [Rákosi Mátyás:] "A száz esztendő előtt elindult forradalomról emlékezem, és összevetem a népi demokrácia mai problémáit az 1848-as történelmi év kérdéseivel. Ezzel menetelnek a dolgozó milliók bizakodva, elszántan és a biztos győzelem tudatában a jobb jövő felé." A nagygyűlés befejezése után a köztársaság elnöke kiosztja a centenáriumi év alkalmából alapított Kossuth-díjakat, az újjáépítés legérdemesebb munkásainak, tudományos és kulturális életünk kimagaslóbb személyiségeinek. A főváros törvényhatóságának ünnepi ülésén, törölték Budapest díszpolgárai sorából Haynaut és társait. Az ünnepségek legjelentősebb kulturális eseményei a Bánk Bán új rendezésű előadása a Nemzeti Színházban és a 48-as kulturális versenyeken résztvett legjobb népi tánccsoportok bemutatója a Városi Színházban. Az ünnepségek kulturális eseményeihez tartozott még a Petőfi-ház újbóli megnyitása, amelyet Bognár József polgármester adott át rendeltetésének, és az "Emlék és Ereklye", valamint a "Szabadsajtó" kiállítása a Nemzeti Múzeumban. A szabad sajtót méltóan ünnepelték a nyomdai kisiparosok is, akik az 1848. március 15-én használt kézisajtón újra kinyomtatták a Nemzeti dalt. Este az országgyűlés elnökének fogadásán a magyar közélet a külföldi magyarság képviselői és a külföldi delegációk mellett először vettek részt a magyar dolgozó tömegek legjobbjai is. A budapesti ünnepségeket méltóan fejezte be az ifjúság lélekemelő fáklyás felvonulása. A fővárossal együtt ünnepelte az egész ország a szabadságünnep nagy évfordulóját. Ercsiben Eötvös József síremlékét koszorúzta meg Ortutay kultuszminiszter. Alsó-Dabason pedig Kossuth Lajos édesatyjának sírjánál gyújtották meg a kegyelet fáklyáit a Függetlenségi Front pártjainak képviselői, és Monokon, Kossuth Lajos szülőfalujában ezen a napon gyulladt ki a 3 éves terv eredményeképpen az első villanylámpa. De ez az ünnep ma már nemcsak az emlékezésé, hanem a megvalósult szabadságban épülő magyar jövő ünnepe is. Kossuth, Petőfi, Táncsics harcának örökösei a magyar dolgozók, ezen a napon munkaversenyre indulnak. [Kossa István:] "Mivel a munkaverseny eredményeképpen termelt javak a jólét megteremtésének alapja, a jólét ismertető jele a több ruha, több cipő, több élelem, szebb lakás, de mindez csak több munkával teremthető elő. Amennyivel többet, jobbat, olcsóbban termelünk, annyival járulunk hozzá a dolgozók jólétének emeléséhez. Tehát a jólét megteremtése a munkások, parasztok és dolgozó értelmiségiek kezébe van letéve. Ezért országos jelentőségű, és az összes centenáris ünnepségek közül kimagasló jelentőségű a csepeli dolgozók kezdeményezése a centenáris munkaverseny megindítása." A csepeliek kihívására a nehézipari központ üzemei feleltek. A győri vagongyár hídosztályán 1200 kérges tenyér 400-ról 600 tonnára emeli a havi termelést. A névtelen munkahősök százai minden erejüket megfeszítik, hogy a termelés eredményeivel ünnepeljék a centenáriumi esztendőt.
Kivonatos leírás:
Kapcsolódó témák: megemlékezés, ünnepség, Ünnepek
Szakmai címkék: szabadságharc, kormányfő, kormány
Kapcsolódó helyek: Magyarország, Budapest
Nyelv:magyar
Kiadó:
Azonosító:umfi-01-01

Címkék

-

Hozzászólások

Ehhez a filmhírhez még nem érkezett hozzászólás.
Új hozzászólás (1000/0 karakter)
Ha a filmhírrel kapcsolatban szeretné közzétenni véleményét, kérjük,
regisztráljon, vagy lépjen be az oldalra.

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem