Elhangzó szöveg: Lobogódíszbe öltözve, történelmi ünnepre készül az ország. Harmincesztendős szakadás után egyesülnek a munkásság pártjai: megalakul a Magyar Dolgozók Pártja, amely megsokszorozza a két párt erejét. Munkapadok és gépek zakatolása mellől, szőlőkből és napsütötte szántóföldekről, falusi iskolákból, könyvtárak mélyéről és íróasztalok mellől a dolgozó magyarság jobbjai indulnak az egyesülési kongresszusra. Az ország minden részéből érkezett küldöttek első útja a Magyar Dolgozók Pártjának székházába vezet, ahol átveszik kongresszusi irataikat. Az egyesülési kongresszust a két párt külön kongresszusa előzi meg. A Magyar Kommunista Párt 4. Kongresszusán az Országházban, Rákosi Mátyás nagyszabású beszámolóban ismerteti azt a harmincesztendős harcot, amelyet a kommunisták folytattak az egységes munkáspárt megalakításáért. "Lezárul végre ez a három nehéz évtized - mondotta - amikor a megosztottság nehezítette és bénította a dolgozók felszabadításáért vívott harcot." Bulgáriától Angliáig, Franciaországtól Svédországig 14 állam küldöttei és hazánk legjobbjai hallgatják a beszámolót. Rákosi Mátyás beszédét hatalmas lelkes tapsvihar követi. Majd a Magyar Dolgozók Pártjának megalakulásáról szóló határozati javaslatot, egyhangúlag elfogadja a kongresszus. Az egyesítést ellenző és évtizedekig megakadályozó munkásárulóktól megtisztított Szociáldemokrata Párt kongresszusán Szakasits Árpád beszélt. "Legyetek hűséges harcosai a Magyar Dolgozók Pártjának, bátor katonái a szocializmusért vívott küzdelemnek." Az egyesülési kongresszus küldöttei és a magyar dolgozó nép százezrei együtt vonulnak a Hősök terére, ahol feledhetetlen tömegülésen, félmillió ember ünnepli a munkásosztály egységes pártjának megalakulását. Azét a párttét, amely minden dolgozó életszínvonalának javításával, békésen valósítja meg a munkásosztály történelmi feladatát, a szocializmust. A Magyar Dolgozók Pártjának nemzeti zászlós, piros csillagos, aranykalászos jelvénye alatt Kádár János nyitja meg a tömeggyűlést. Üdvözli a kongresszusi küldötteket, akiknek munkája nyomán megalakul az a párt, amely vezető ereje lesz az építésnél és győzhetetlen fegyver a reakció fegyverei ellen vívott harcban. Szakasits Árpád nagygyűlési beszédében megállapítja: "Megvalósítottuk a munkásosztály forradalmi, testvéri egységét. Egyetlen pártja van a magyar munkásosztálynak." Felzúg a félmilliós tömeg tapsvihara, amikor Rákosi Mátyás emelkedett szólásra, hogy ismertesse az utóbbi hónapok küzdelmeit és győzelmeit, hogy megszabja az új építő párt elé táruló legfontosabb feladatokat, köztük az állam és az egyház viszonyának rendezését. [Rákosi Mátyás:] "Lezárult ez a három nehéz évtized, amikor a munkásosztály megosztottsága megnehezítette, és nem egyszer megbénította a dolgozók felszabadításáért vívott harcot." A magyar dolgozó milliók erejét bizonyító nagygyűlés után a kongresszus kétnapos munkáját az Operaházban fényes megnyitó ünnepség vezeti be, melyen a köztársasági elnök, a kormány és a diplomáciai kar tagjai is megjelentek. Az Operaház nézőterének padsoraiban a magyar munkásság, parasztság és értelmiség legkiválóbbjai hallgatják Farkas Mihály megemlékezését. [Farkas Mihály:] "A hála és a szeretet érzésével gondolunk a felemelő, új korszakot formáló pillanatban a magyar munkásosztály, a két munkáspárt hősi halottaira, mártírjaira, akik életüket és szabadságukat áldozták fel. A hála és szeretet érzésével gondolunk ma a nagy szovjet nép dicső katonáira és tisztjeire, akik vérükkel öntözték a magyar földet, és akik a felszabadító háború gyilkos tüzében életüket vesztették a magyar nép szabadságáért." Ezután a Független Kisgazdapárt nevében Dobi István, a Nemzeti Parasztpárt nevében Veres Péter üdvözli a megalakuló egységes munkáspártot. Az egységes magyar ifjúság nemzeti szövetsége nevében Non György beszél, a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének üdvözletét Jóború Magda tolmácsolja. Gerő Ernő zárószavaival ér véget az Operaházi ünnepség, amelyen a Magyar Dolgozók Pártját, az összes dolgozó osztályok megszilárduló szövetségét ünneplik a jelenlévőkkel. Június 13-nak történelmi reggelén a Parlament épületében, 443 küldött jelenlétében kezdi meg munkáját a két munkáspárt egyesítő kongresszusa, hogy kimondja a két párt egyesülését, megvitassa az egységes munkáspárt programját és szervezeti szabályait. A kongresszus első felszólalója Rákosi Mátyás. [Rákosi Mátyás:] "A világuralomra törő, kardcsörtető, atomháborúval fenyegető imperialista táborral szemben áll a demokrácia tábora, a Szovjetunióval az élén; ez a tábor a demokratikus haladás, a békés fejlődés minden erejét a népek felvirágoztatására fordítja. Ellentétünk Mindszentyvel szemben abból származik, hogy mi kiosztottuk 700.000 földnélküli között a főpapok és püspökök földjét, ők pedig szeretnék kikergetni az új gazdákat, béreseket, és zselléreket csinálnának belőlük, és a földet visszaadnák az Esterházy hercegeknek, no meg önmaguknak is. Minden percünkben nemzetünk felemelkedése, létünk alázatos szolgálata vezet, ebben erőnk, de ez biztosítja számunkra jövő sikereinket is, és még egy titka van a mi eredményeinknek: az, hogy amit ígérünk, be is tartjuk!" A Rákosi-beszéd az ország számára útmutatást jelent, az egész magyar nép hallgatja. Ezután Szakasits Árpád szól a munkásárulók elleni harcról. [Szakasits Árpád:] "A Magyar Kommunista Párt jól politizált, mert értelmesen és előrelátóan szervezett, mert merészen és következetesen valósította meg a terveket, mert jól gazdálkodott az erőkkel, mert számon tartotta és támogatta, bátorította és tanította a szociáldemokraták baloldali erejét." Révai József a Magyar Dolgozók Pártjának ideológiájáról beszélt. [Révai József:] "A magyar marxistáknak és leninistáknak igazuk lett. Nem csak a Szovjetunió értékelésében, hanem az úgynevezett angol szocializmus értékelésében is. Igazuk lett a nyugati és a hazai jobboldali szociáldemokraták értékelésében is. Igazolódott a marxistáknak és leninistáknak népi és nemzeti politikájuk." Majd Marosán György vázolja a volt szociáldemokratákra váró feladatot. [Marosán György:] "Le kell szögeznünk álláspontunkat, mi a feladata a jövőben a Szociáldemokrata Pártnak: igyekeznie kell a Magyar Dolgozók Pártjában minél előbb jó kommunistákká lenni." Rajk László fejlődésünk fő láncszemeiről, a demokratikus erők szövetségét szorosabbra fűző új függetlenségi frontról és feladatairól beszélt. [Rajk László:] "A többi békeszerető népek oldalán, népünk nagy nemzetközi békefrontjában ott kell tehát állnunk nekünk, teljes népi, nemzeti erőnk egységével. Így biztosíthatjuk közösen jövőnket, nemzeti függetlenségünket és szabadságunkat, boldogabb jövőnk zavartalan építését." Gerő Ernő nemzetgazdaságunk problémáit ismertette. [Gerő Ernő:] "A magyar nép új honfoglalást valósított meg. Teljes egységben megválasztotta pártunk vezető szervét, központi vezetőségünket, olyan kipróbált messzire tekintő vezetővel, mint amilyen a mi szeretett Rákosi Mátyás elvtársunk." A párt vezetői mellett a külföldi delegátusok, és az egész magyar népet képviselő küldöttek hosszú sora vesz részt a vitában. Felszólalásaik során világossá válik, hogy a kongresszus a fordulat évének betetőzéseképpen lehetővé teszi a magyar jövő, a magyar történelem tudatos formálását. Világossá válik, hogy a kongresszus megteremtette az új nemzeti összefogás, az új függetlenségi front alakjait. A vita után Orbán László felolvassa a Magyar Dolgozók Partjának megalakulásáról szóló határozatot. Kovács István pedig bejelenti, hogy "Szabad Nép" lesz a párt központi lapja. Majd Farkas Mihály ismerteti az új párt alkotmányát és szervezeti szabályzatát. [Farkas Mihály:] "A Magyar Dolgozók Pártja a magyar viszonyoknak megfelelő, marxista-leninista párt lesz. Olyan párt, amely nem csak derűs, napsütötte időkben, hanem a harcok tomboló viharában is megállja a helyét és biztos kézzel vezeti a munkásosztályt, népünket, előre a népi demokrácia útján a szocializmus felé!" Kossa István a szakszervezetek feladatait vázolja, majd Kádár János a felvilágosító munka fontosságáról beszél. A Kongresszus résztvevői titkos szavazással választják meg a központi vezetőséget. [Gerő Ernő:] "Teljes egységben megválasztotta pártunk vezető szervét, központi vezetőségünket, élén olyan kipróbált, messzire tekintő vezetővel, mint a mi szeretett Rákosi Mátyás elvtársunk." [tapsoló tömeg:] "Éljen Rákosi!"A Kongresszus véget ért. A munkásosztály egységét jelentő Magyar Dolgozók Pártja megalakult. A nagy ünnep befejeződött. A küldöttek visszatérnek munkahelyeikre, és az egész országban folyik tovább a munka. És folytatódik a harc a szabad, boldog, független Magyarországért, minden dolgozó jólétének emeléséért, és ezt a küzdelmet az új Függetlenségi Front élén a Magyar Dolgozók Pártja vezeti.

Kivonatos leírás: Zászlók. A Magyar Dolgozók Pártjának programnyilatkozata egy újságban. Plakát. Életképek: munkás egy mozdonynál, varrónő, permetező gazda, óvónő, értelmiségi munka közben. Az MDP székháza (külső) Lenin, Rákosi Sztálin képpel. Érkeznek a küldöttek. Rákosi Mátyás beszél a Parlament feldíszített emelvényén; a háttérben Rajk László elnökként. Svenk az ülésteremről. Marx és Petőfi portrék. Felirat: "A népé a föld, a népé a gyár, a népé lesz az iskola is!" A külföldi küldöttek. Taps. Szavazás kézfeltartással. Marosán György (közeli). Szakasits Árpád beszél; a háttérben Jusztusz Pál elnökként. Zászlókkal, transzparensekkel ("Az egyesülési kongresszusi küldöttei") felvonuló emberek. Vas Zoltán, Kádár János és Rónai Sándor egymás mellett vonul. A MÁVAG élmunkásainak jelvénye. A Goldberger gyár munkásai. Fúvós zenekar. A Vörös Csepel, a Ganz Hajógyár dolgozói. A feldíszített Hősök terére érkező felvonulók. Integető gyerek. Tömeg a Műcsarnok előtt, háttérben a Vajdahunyadvár. A tribün (Lenin, Rákosi és Sztálin képeivel). Kádár János beszél. Révai József a tribünön, mellette Farkas Mihály. Szakasits Árpád beszél (szinkron). Taps. Rákosi Mátyás beszéde (szinkron). Gerő Ernő, Rákosi felesége (Feodora Fjodorovna Kornyilova), Nagy Imre, Vas Zoltán a képen. Az Operaház épülete (külső és belső). Vastaps az Operaházban. Farkas Mihály beszél (szinkron), mellette Rákosi, Szakasits és Révai ül, a hátsó sorban Veres és Dobi. Dobi István, Veres Péter, Jóboru Magda, majd Gerő Ernő beszél. Nagy Imre beszélget a Parlament folyosóján. Tapsoló küldöttek. Rákosi érkezik, majd beszédet mond (szinkron), mögötte Rónai Sándor elnökként. Marosán és Szakasits tapsolnak. Révai József és Gerő Ernő egymás mellett. Rádiót hallgató emberek szerte az országban. Pipázó gazda. Rákosi kezet ráz Szakasitscsal, majd átölelik egymást. Szakasits Árpád beszél (szinkorn). Péter Gábor, Kádár János, Somlay Artúr hallgatja a beszédet. Révai József beszél (szinkron). Marosán György beszél (szinkron). Rajk László mond beszédet (szinkron). Felirat: "Le a fekete reakcióval!" Gerő beszél (szinkron). Lukács György is a felszólalók között. ("Éljen Rákosi!") Farkas Mihály beszél (szinkron). Kossa István, Kádár János felszólalásai. Szavazás. Montázs: munkaképek az épülő országról. Mozdony érkezik szemben a kamerával.