Elhangzó szöveg: Rudabánya. A borsodi település vidéke természeti kincsekben rendkívül gazdag. Itt fekszik hazánk egyetlen vasércbányája. A rudabányai vasércbányászat több évszázados múltra tekint vissza. Már a szabadságharc fegyvereinek anyagát is itt termelték. Négyszáz éves bányaszerszámok. A vasércbányászat eszközei azóta igen sokat fejlődtek. Kántor János sztahanovista vájár ma sokkal könnyebben, több százszorosát termeli annak, amit ősei. De még ez a fúrókalapács sem tökéletes. Munka közben a fúróhegyet egyre hosszabbra kell kicserélni. Új szerkezeti megoldás segítségével mindjárt a leghosszabb fúróheggyel lehet dolgozni. Az ügyes gép sínen mozog, így nem kell kézben tartani. Egymás mellett kettő is elfér. Mészáros János már olyan géppel dolgozik, amelyen a fúróhegyet sűrített levegő magától tolja előre. Pap Zoltán lakatos és Mózer Károly mérnök, az új megoldás feltalálói, ellenőrzik a gép munkáját. A robbantással kitermelt vasércet szovjet gyártmányú gép rakja fel. Műszakonként negyven ember megerőltető munkáját végzi el. A vasércet nemcsak felemeli, hanem magától szórja a csillébe. A Szovjetunió baráti segítsége és Rudabánya dolgozóinak ötletei nyomán egyre több vasérc kerül kohóinkba, egyre hamarább válhat hazánk a vas és acél országává.

Kivonatos leírás: Rudabánya település látképe. Panorámakép a bányatelepről (külszíni fejtés). A bányászat ábrázolása (középkori metszetek alapján). Bányászati szerszámok a 16. századból (kiállítási tárgyak). Modern fejtés fúrógéppel (Kántor János vájár, fúróhegy cseréje, illetve a fúrásánál alkalmazott újítás bemutatása: sínpáron mozgó, sűrített levegővel működő fúrók; mosolyogva beszélgető bányászok). Sínpályán mozgó markológép rakja a csillékbe a vasércet. Megrakott csillék a felszínen a kohó felé haladva (háttérben az üzem épületei, távolabb a bányásztelep családi házai).