Elhangzó szöveg: Senki nem fogalmazta meg szebben Petőfinél, mit jelent ez a szó, édesanyja. A gyermekek, akiknek álmát vigyázzák, s lépteit őrzik, akikért dolgoznak. A gyermekek talán nem is tudják, míg ők is fel nem nőnek, amíg nekik is nem mondja egy cseppnyi száj, édesanya. Mennyi aggódást, féltést sugároz az anyai szív, milyen fáradhatatlanul igyekszik kielégíteni a kicsik kíváncsiságát. A játék nyugodt perceit, a gyermekkor feledhetetlen örömeit is az anya védi, aki félretéve a hétköznapi gondokat, újra megtanul játszani is. S ki törődik a gonddal, ki érez fáradtságot, amikor eléje állnak ezek az aranyos apróságok és átnyújtják maguk készítette, szívből jövő ajándékaikat. Eszti néni osztályában a másodikos Ján Nándi így ír édesanyjáról: édesanyám rendes asszony, mindenki szereti az iskolában, ezért hívták meg nyaralni. Nagyon mókás, ezért szeretem őt. Anyák napján mi is édesanyáinkra gondolunk, őket köszöntjük virágainkkal és Petőfi szavaival. Anyánkat, ezt az édes jó anyát, óh, Pistikám, szeresd, tiszteld, imádd. Mi ő nekünk, azt el nem mondhatom, mert nincs rá szó, nincsen fogalom.

Kivonatos leírás: kiságyban alvó gyermekét édesanyja betakarja; bölcsődében lévő kicsinyek; gyermekének mesélő anya; anyjával hintázó, labdázó gyermekiskolai tanulók osztálytermükben; ajándékot készítenek; Eszti néni diákjaival; anya babakocsiban tolja gyermekét; asszonyok virágcsokrot kapnak.