Elhangzó szöveg: [Gábor Miklós]: "... kik embert szülnek és nevelnek; / Kik életünknek gyönge bimbait / Dajkálva őrzik forró keblöken, / S véröknek édes nedviből itatják; / Kik szebb korunknak ékes napjain / Rózsás kötéllel kapcsolnak magokhoz / S lelkünket égi érzésben feresztik; / Kik ősz korunkban reszkető fejünket / Ismét ölökbe vészik s dajka-karral / Vezetnek éltünk véghatárihoz …" "Ó, bátor nők, reménység húgai. / A halál ellen szerződésre léptek / A szerelem erőit egyesítve. / Ó, élten-élő húgaim. / Életeteket teszitek rá, hogy győzzön az élet. / Közel a nap, hős húgaim, / Mikor majd csak nevetünk azon, / Hogy háború, nyomor. / Nyoma sem marad kínnak, gyötrelemnek, / És minden arcnak joga lesz a csókra."

Kivonatos leírás: Berzsenyi Dániel: Dukai Takács Judithoz (részlet). Paul Eluard: A reménység húgai (részlet).