Elhangzó szöveg: A világ egyik legfiatalabb kormányfőjének, Ali Nasser Mohamednek, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének magyarországi látogatásáról készült filmriportunk. Tanácskozásáról Fock Jenővel, a Minisztertanács elnökével, ismerkedéséről a Magyar Néphadsereg egységeivel. Ali Nasser Mohamed ittléte alatt találkozott Kádár Jánossal, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárával, és Losonczi Pállal, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökével. Programjába egy üzemlátogatást is beiktattak: megtekintette a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárat. Egy nyolc évvel ezelőtti térkép az Arab-félszigetről. Szaud-Arábia déli szomszédja a már régóta kétrészre szakadt Jemen. Észak-Jemen fővárosa Szána. Itt 1962-ben elűzték az imámot, és kikiáltották a köztársaságot. Dél-Jemen a nyolcéves térképen még Áden néven szerepel, mint brit protektorátus. Áden 1967-ig keveset hallatott magáról. Százhuszonkilenc éve tartott már itt a gyarmati uralom, ám ennek gazdasági előnyeit csak a főváros, Áden angol-lakta része élvezte. Ádenen gyakorta söpörtek végig járványok, de a másfél millió lakosra mindössze nyolcszáztizenhét kórházi ágy jutott. Az országot a nehéz természeti viszonyok, a hihetetlenül ósdi, elavult mezőgazdaság, a 95%-os analfabetizmus jellemezték. A 60-as évek közepén egyre erőteljesebbek lesznek a felszabadító, a függetlenségi mozgalmak. A főváros utcáin egymást érik a tüntetések, sőt véres összecsapások. Az angolok minden erőfeszítése ellenére 1967 őszén a Nemzeti Felszabadítási Front átveszi a hatalmat, de rögtön számtalan nehézséggel kell szembenéznie. 1967 novemberében az angol haderő elhagyja Ádent. Velük együtt áramlik ki az országból a tőke is. Sőt, miután mindez néhány hónappal a Szuezi-csatorna elzárása után történt, a nemzeti jövedelem egyharmadát jelentő ádeni kikötői tevékenység is hirtelen megcsappan. Azóta agrárreform, jónéhány államosítási intézkedés, elmozdulás a holtpontról az iparban és a szocialista országokkal kialakított jó viszony jellemzi a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság bel- és külpolitikáját, azét az országét, amelyet egy francia hetilap "az arab világ Kubájának" nevezett.

Kivonatos leírás: