Inzertszöveg:
Malgas Köztársaság (Fifilina József, Csőke József)
Elhangzó szöveg:
A világ személyes megismerésének vágya manapság milliókat indít el kisebb-nagyobb bolyongásra. Munkatársunk olyan tájak felé indult, ahol a gyarmatországok függetlenedése révén az utóbbi évtizedekben rohamosan változik a közigazgatási térkép. Afrika délkeleti oldalán, az Indiai-óceánban fekszik az egykori francia gyarmat, Madagaszkár szigete. Immár tizenöt éve, hogy a világ negyedik legnagyobb szigetén kikiáltották a független Malgas Köztársaságot. A főváros Tananarive. A számtalan dombra épült, négyszázezres lakosú város neve magyarul "ezer falut jelent. A Magyarországnál hatszorta nagyobb sziget hétmillió lakója ott, túl az Egyenlítőn a folyamatos tavaszban él. A tizennyolc ősi törzs népe, a malgasok, indonéziai malájok és afrikai feketék leszármazottjai. A főváros legmagasabb dombján áll a malgas nemzeti uralkodók ősi palotájának épülettömbje. A múlt századvégi francia gyarmatosítók innen száműzték az utolsó malgas királynőt, III. Ranavalónát, és hatvanhat évre birtokba vették az ásványi kincsekben és déli növényekben gazdag szigetet. A tananarivei egykori királyi palota ma az ősi nemzet történeti, néprajzi emlékeit őrző múzeum. Madagaszkár neve legalább kétszáz éve hogy nagyon ismert lett Magyarországon. 1774-ben érkezett ide a legendák övezte magyar utazó, az ördöglovas Benyovszky Móric. Már akkor gyarmatot kellett volna szerveznie itt, de miután a bennszülöttek királyukká választották, oldalukon függetlenségi harcot indított megbízói ellen és hősi halált halt. Emlékét Tananarive belvárosában utcanév őrzi. A malgasok mesterei a fafaragásnak. A nemzeti függetlenség kivívásának emlékművét Antsirabe városában állították föl. Az államiság szimbóluma az itt honos zebu tehén szarva. Az oszlopot a tizennyolc törzs címere díszíti. A zebuhús nemzeti eledel és ebből is a legkedveltebb a porhanyós púppecsenye. Iparuk ma még csak a városokban van. A falusi elmaradottság leküzdésére szövetkezeteket szerveztek. De a gyarmati múlt még kísért. Kevés az iható víz, nincs villany, a falusi asszonyok patakok partján és régi kővályúkban mosnak. A legnagyobb összegeket új iskolák építésére fordítják, hogy a malgas népből művelt nemzetet formáljanak. Sajátos, ősi kultúrára alapozhatnak. A Tananarive melletti Ilafy falu lakói ezer évesnél is régebbi táncokat járnak, s hangszereiken olyan melódiák szólalnak meg, amelyek még az indonéziai maláj őshazából és a régi Afrikából származnak.
Kivonatos leírás:
Kapcsolódó témák:
-
Szakmai címkék:
-
Kapcsolódó helyek:
-
Személyek:
-
Nyelv:magyar
Kiadó:Budapest Filmstúdió
Azonosító:MFH_1975_38-02