Elhangzó szöveg: A Budai Várban, a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum termeiben érdekes kiállítás emlékeztet korunk egyik legjelentősebb eseményére. [dr. Almár Iván]: "Április 12-én volt tizenöt éve annak, hogy Jurij Gagarin végrehajtotta az első űrrepülést a világon. Gagarin útja olyan történelmi esemény volt, amelynek szinte minden mozzanatát megőrizte a filmszalag. Azokban az izgalmas pillanatokban még nem lehetett tudni, hogy elviseli-e az emberi szervezet a tartós súlytalanságot, milyen fizikai és lelki hatást vált ki a földkörüli repülés egy egyszemélyes űrhajóban. Nagy egyéni bátorság kellett ehhez a hőstetthez és természetesen hosszú műszaki és tudományos előkészítő munka, amely százezernyi ember pontos együttműködése nyomán megteremtette a leggyorsabb közlekedési eszközt, az űrhajót szállító hordozórakétát. A tizenötéves évforduló alkalmából a Szovjet Tudományos Akadémia nagyszabású, túlzás nélkül szenzációsnak nevezhető kiállítást hozott, amely a Munkásmozgalmi Múzeumban nyílt meg. Azért szenzációs ez a kiállítás, mert sehol a világon talán még ennyi mozgó, működő maketten nem mutatták be az űrkutatást. A kiállított űreszközök egy másik része, a kétlépcsős meteorológiai rakéta és a Meteor típusú műhold az űrkutatás egyik gyakorlati szempontból fontos területét, a kozmikus meteorológiát jelképezi. A világűrből kapott képek és mérések felhasználhatók az időjárás gyors előrejelzésére. A szovjet mesterséges holdak másik csoportja közvetíti a televíziós programot a sokfelé felépült Orbita közvetítő állomásokkal a hatalmas ország egész területére. 1977-től a Veszprém megyében, Taliándörögd mellett felépülő magyar Orbita állomással mi is bekapcsolódunk a műholdas világhálózatba. A naprendszer kutatása automata űreszközökkel a szovjet űrkutatás különösen sikeres területe. Ezen a maketten látjuk, amint a Lunahod holdjármű és laboratórium leereszkedik a Hold felszínére és elindul hosszú útjára. Az első Lunohod 322 napig működött a Holdon, miközben nyolcvanezer négyzetméternyi holdtalajt vizsgált meg és méréseit közvetítette a Földre. Azóta szovjet űrrakéták eredményes sima leszállást hajtottak végre a távoli Mars és Vénusz bolygók területén is. Gagarin nyomán számos űrhajós járt már a világűrben, és látta, sőt mérte és fényképezte földünket. Egyre kiterjedtebb tevékenységük az űrhajóban, sőt azon kívül is. Már egy-két hónapig tartanak az űrrepülések. Az egyik szovjet űrhajós, a Szojuz-15 fedélzeti mérnöke, Lev Sztyepánovics Gyomin ezredes jelen volt a kiállítás megnyitásán és előadást is tartott az űrrepüléssel kapcsolatos élményeiről. Egy igazi űrhajó indításának, legalább is kívülről, a kiállítás valamennyi látogatója tanúja lehet. Az egyik makett ugyanis bemutatja a Szovjetunió Bajkonuri űrrepülőterét és a start folyamatát, a rakéta kiszállításától egészen az indításig. Így indítják ma is, évente 2-3 alkalommal a szovjet űrhajókat a földkörüli pályára. Az elmúlt tizenöt év az űrrepülések, űrhajózások egész sorát hozta. Az utolsó nagy esemény a Szojuz-Apollo űrkísérlet volt, tavaly júliusban egyúttal az első nagy, nemzetközi kísérlet a világűrben. Földkörüli pályán együtt haladt, sőt együtt dolgozott három amerikai és két szovjet űrhajós, miközben másik két kozmonauta a Szaljut-4 űrállomáson tevékenykedett. Ezúttal utoljára repült Apollo űrhajó, a Szojuz sorozat folytatódik. Újabb és újabb űrhajók indulnak a Szaljut úrállomások felé szovjet űrhajósokkal."

Kivonatos leírás: